2012. február havi archívum

A játékfejlesztés jövője 10 év távlatából

2012. február 29. szerda

Az alábbi idézet egy 2001-es cikkből van kimásolva az MNO oldaláról — kiemelés tőlem:

A Philos vezetőjével, Vámosi Zsolttal nem volt egyszerű egyeztetni a beszélgetést, amelyre végül két külföldi út között került sor. A fiatal cégvezető úgy véli, a „garázsfejlesztések” ideje lejárt, a kezdeti kísérletezésből iparág lett, az egyprojektes vállalkozásoknak nincs jövőjük.

Csak megemlíteném Notch-ot, aki a Minecraft nevű játékból eddig már több, mint 5 millió példányt adott el (jelenleg €19.95 az ára), de akár lehetne említeni azokat a fejlesztőket is, akik mondjuk az iTunes Store-ban árulják az általuk fejlesztett játékokat és egyéb szoftvereket.

Most persze lehet mondani, hogy több, mint 10 év távlatából könnyű okosnak lenni, de nem ezért másoltam ki ezt a cikket, hanem azért, hogy lássuk, hogy egy-egy cég mennyire meg tudja változtatni a világot. Meg azért, hogy lássuk, hogy tíz év alatt mekkora változások vannak ebben az iparágban. Az a trend, ami akkor egyértelmű volt, mára teljesen megfordult, a kisebb fejlesztőknek kedvezve. Persze jobb ez így, mint ha úgy maradt volna, ahogy a cikkben van, ezt előre nyilván nem lehetett tudni.

Miért akar a Puli a Holdra menni?

2012. február 27. hétfő

Picit úgy hangzik ez az egész, mint egy sci-fi, főleg itt Magyarországon, de egy teljesen komoly dologról van szó (Google Lunar X Prize-ról bővebben itt). Aki tud, segítsen nekik, akár technikai eszközökkel, akár szponzorálással.

A Puli Google Lunar X PRIZE űrcsapata gőzerővel dolgozik, hogy holdmissziójának földi modelljét mielőbb befejezze.

Néhány kritikus alkatrészt együttműködésben kívánunk beszerezni, ezzel is erősítve a projekt társadalmi összefogás jellegét.

AMIRE SZÜKSÉGÜNK VAN:

  • speciális ipari kamerák
  • napelemek, akkumulátorok
  • készre munkált egyedi fémalkatrészek
  • készre munkált kompozitalkatrészek
  • nyákkivitelezés
  • készre gyártott áramkörök

A megkereséseket a videó végén látható e-mail címre várják.

Kapcsolódó linkek:

500 check-ins

2012. február 24. péntek

Majdnem 8 hónapja használom a Foursquare-t és ez idő alatt jött össze a fenti check-in mennyiség, mert viszonlag kevés helyre járok. Ahova viszont megyek, ott általában az első dolgom a check-in.

Egy kis statisztika, ami ha másnak nem is, de legalább magamnak jó lesz, ha majd pár év múlva visszanézem:

501 check-ins – 11 badges – 31 mayorshipshigh: 137

A 31 mayorships úgy jött össze, hogy rengeteg új helyet vittem már fel, ahova vissza is mentem, ugyanakkor mások nem nagyon, vagy nem túl sokszor jelentkeztek be eddig ugyanoda. Azt viszont soha sem csinálom, hogy olyan helyre jelentkeznék be, ahol nem vagyok ott, vagy ahol csak elmegyek a bolt, üzlet, vagy épület előtt (roppant sportszerűtlen dolog).

Persze ez az egész akkor izgalmas, ha az valaki sokat megy, mindenhol bejelentkezik, ugyanakkor sokan vannak, akik szintén aktívan használják a szolgáltatást. Sajnos az ismerőseim nem igazán kattantak rá eddig, így egyelőre nincs valami nagy nyüzsgés a Forsquare-en belül – csak egyetlen egy hely van eddig, ahol időnként „harcolnom kell” a Mayorship cím megszerzéséért. 🙂

A Nemzetközi Űrállomás Magyarország felett

2012. február 20. hétfő

Ahogy azt néhány bejegyzéssel korábban is írtam, szeretnék bemutatni két olyan oldalt, melynek segítségével megtudhatjuk ill. nyomon követhetjük, hogy épp merre járnak a különböző, bolygónk körül keringő, egyes esetekben szabad szemmel is megtekinthető űreszközök. Szinte egészen biztosan láttad már szabad szemmel az égen egyenletesen, villogás nélkül és hangtalanul átvonuló űrállomás, űrhajó vagy műhold valamelyikét, csak épp fogalmad sem volt arról, hogy az éppen az. 🙂 (A fentiek nem tévesztendők össze a villogó és hangot adó eszközökkel, ez utóbbiak ugyanis repülőgépek.)

Vannak, akik ezt hallva vállukat vonják, mert nem igazán érdeklődnek a téma iránt, engem viszont lenyűgöz az, ha egy emberi kéz által alkotott 4-500 tonnás szerkezet a puskagolyó sebességének sokszorosával, több száz km magasságban, több emberrel a fedélzetén úgy halad át felettünk, hogy azt látni is lehet.

Ebben a bejegyzésben elsősorban a Nemzetközi Űrállomásról (ISS) lesz szó, de a második oldalra mutató linken kiválaszthatunk más űreszközt is.

Human Space Flight (HSF)

A NASA honlapján belül lehet megtalálni a HSF oldalát, ahol valós időben követhetjük nyomon, hogy merre jár éppen a ISS, ill. időnként más űreszközöket is láthatunk a térképen (a néhány aktuális pozíciót és sebességet mutató adat mellett azt is megtudhatjuk, hogy éppen kik tartózkodnak rajta, ha az űrállomás képe fölé visszük az egeret). Ez az oldal leginkább csak arra való, hogy valós időben lássuk, hogy épp merre tart egy-egy embereket szállító űrjármű.

Az ISS átvonulása – mivel alacsony Föld körüli pályán kering és mivel viszonylag nagy méretű űreszközről van szó – bizonyos időkben szépen látszik az égen. Ahhoz, hogy megfigyelhessük, három dolognak kell egy időben összejönni: az első és legnyilvánvalóbb az, hogy legyen tiszta, vagy viszonylag tisza az égbolt. A második az az, hogy olyan pályán haladjon, amely viszonylag közel van a megfigyelő helyéhez, vagyis hozzánk (erről bővebben picit később). A harmadik pedig az, hogy megfelelő módon kapja a napfényt, ez pedig sötétedés előtt ill. után, valamint kivilágosodás előtt ill. után szokott előfordulni. Amennyiben a fenti említett mindhárom dolog egybevág, abban az esetben szabad szemmel is megfigyelhető a felettünk nagyjából 300-350 km magasságban és kb. 7,5 km / másodperces (~27-28.000 km/h) sebességgel átvonuló űrállomás.

A „viszonylag közel” az elég tág fogalom, mert sokszor még hegyes-völgyes területekről is látszik az, ha az olasz csizma felső része felett repül át az ISS, ugyanakkor az is előfordulhat, hogy laposabb részeken a magasabb fák kitakarják majd és ez miatt nem fogjuk látni. Hogy miért nem mindig ugyanott halad el, azt most annyira nem részletezném, rövidke magyarázatnak legyen elég annyi, hogy a Föld elfordul alatta (egyszer majd lehet, hogy írok az űrrepülés alapjairól is, amiről egyébként a NASA nagyon személeletes leírásokat és ábrákat tesz közzé).

Szerencsénkre viszont nem kell sem csillagásznak, sem pedig matematikusnak lennünk ahhoz, hogy előre, szinte másodpercre pontosan megtudjuk, mikor van esélyünk arra, hogy megláthassuk ezeket a „fejünk felett” elhaladó űreszközöket, ugyanis a következő oldal pont ezt a célt szolgálja.

Heavens-above.com

Itt – a későbbi ismétlődő kérdések elkerülése végett – megpróbálom részletesen leírni, hogy hogyan tudjuk megnézni, hogy a következő tíz napban egy adott pontról, tiszta égbolt esetén mikor látható az áthaladó űrállomás vagy egyéb űreszköz. Kezdésnek nyissuk meg a heavens-above.com címen található oldalt, majd haladjunk végig a következő lépéseken.

Először meg kell adnunk a földrajzi helyzetünket. A Current observing site résznél válasszuk a from database linket, válasszuk ki a H betűnél Hungary-t, majd írjuk be a lakhelyünket a keresőmezőbe ékezetek nélkül.

Ez után a Satellites rész alatt megtaláljuk az ISS-t (kezdésnek legcélszerűbb ezzel próbálkozni, mert általában ez a legfényesebb, így sokkal könnyebb észrevenni). Ha ez megvan, akkor egy táblázatban láthatjuk, hogy legközelebb mely napokon jár erre olyan időben, amikor látni is lehet. Tehát ha ebből a táblázatból kinézzük az adatokat, akkor már csak legfeljebb az időjárás miatt kell aggódnunk, mert ha felhős az ég, akkor nem fogunk látni belőle semmit.

Ami nekünk a dátumon kívül lényeges a táblázatból, az a Start rész alatt található Time és Az. oszlop. Ezekből tudjuk meg, hogy melyik irányban és pontosan mikor bukkan fel. Az égtájak angolul vannak (N: Észak, E: Kelet, S: Dél, W: Nyugat, ahol értelemszerűen a WNW az a Nyugat-Északnyugat, a SSW az a Dél-Délnyugat és így tovább). A másik két dolog, amit nem árt figyelni, az az End szekció alatti Time és Az. oszlopok, ugyanis ezekből derül ki, hogy meddig fogjuk látni és hogy milyen irányban halad.

Vegyük példának a február 21-i első átvonulást, ami látszik is a fenti táblázatban: 17:54:56-kor jelenik meg Nyugat-Északnyugat (WNW) irányban, onnan Kelet-Északkelet (ENE) irányba halad tovább és 18:00:39-ig lesz látható (majdnem hat percen keresztül).

A fenti táblázat mindig a következő tíz napra vonatkozik és nem csak az ISS-t, hanem egyéb űreszközöket (pl. műholdakat) is ki lehet választani, bár ez utóbbiak általában jóval halványabban fognak látszani egyrészt a kisebb méretük, másrészt pedig a sokszor az űrállomásnál magasabb pályájuk miatt.

Akik nálam jártasabbak ebben a témában, azok biztosan további hasonló oldalakat is tudnának mutatni, viszont amennyire engem érdekel, arra tökéletesen megfelel az alábbi két oldal is. Ennek ellenére persze szívesen fogadom a hozzászólások között a kiegészítéseket vagy további  linkeket.

Masat–1

2012. február 13. hétfő

Nagy nap ez a mai a magyar űrkutatás történetében: pályára állt az első magyar műhold, a Masat-1, időközben pedig már a jelét is sikerült fogni. A mai napon a Guyana Űrközpontból az ESA (Európai Űrügynökség) Vega hordozórakétájának fedélzetéről alacsony Föld körüli pályára bocsátott műholdnak egyedül a napelemei nem voltak magyar fejlesztésűek.

(Kép forrása: Wikipédia)

Jó látni a támogatók oldalán milyen sok cég járult hozzá az első magyar műhold sikeréhez (nyilván ennek anyagi okai is vannak, de szinte biztos vagyok benne, hogy sokan akkor is hozzájároltak volna, ha nincs feltüntetve a nevük, ill. abban is, hogy a feltüntetett név legtöbb esetben nem kompenzálja az anyagi hozzájárulás mértékét).

Akit esetleg jobban érdekel a dolog, az (azon kívül, hogy ma minden híradás erről szól :)) az alábbi oldalak valamelyikén tud tovább indulni:

Flightradar24.com

2012. február 9. csütörtök

Nem is értem, hogy miért nem írtam korábban erről a weboldalról ami egy hobbiprojektként indult 2007-ben Svédországban és azt a célt szolgálja, hogy élőben láthassuk a fejünk felett zajló repülőgép-forgalomnak egy részét.

Nem kell megijedni a repülőgépek mennyiségétől, ennél sokkal több gép van éppen úton a fejünk felett, azonban technikai okokból kifolyólag nem láthatjuk az összeset (a Flightradar24.com szerint Európa repülőgép forgalmának kb. a 90%-át fedi le a részben a Google Maps API-jára épült oldal).

Ha egy-egy gépre kattintunk, akkor láthatunk róla egy adatlapot, ahol több részletet is elolvashatunk a járattal kapcsolatban (légitársaság neve, gép típusa, járat száma, aktuális pozíciója, magassága, sebessége, indulás és érkezés helye stb – amennyiben az adott információ ismert).

Igazából a fenti dologban semmi extra nincs, az ezen az oldalon megjelenített repülőgépek adatai publikusak és bárki számára hozzáférhetők, az oldal csak megjeleníti (valamint 15 napig tárolja) ezeket az adatokat, ill. a lelkes szerkesztőknek ellátják a járatokat némi plusz információval is. Ettől függetlenül egy rettentő hasznos oldalnak és egy nagyon jó ötletnek tartom. További érdekesség, hogy ha esetleg túl sok elkölteni való pénzünk van, akkor mi is vásárolhatunk olyan radart, mely ezeket az információkat megosztja a fenti weboldallal. 🙂

Már korábban is ismertem a Flightradar24.com-ot, de csak most került ismét előtérbe, amikor a Malév csődje után egy darabig figyelemmel is kísértem, ahogy a bérbe vett gépeket visszaszállítják Shannonba, Írországba (erről írtam a Twitteren is, szomorú esemény volt számomra és sajnos jelen pillanatban úgy tűnik, hogy Malév gépeket egy darabig még biztosan nem láthantunk a térképen).

Sok mindent lehetne még írni az oldalról, de sokkal egyszerűbb ehelyett inkább megnézni és nem csak a térképet, meg a képpontról-képpontra araszoló gépeket bámulni, hanem megnézni az about oldalt is, mert sok hasznos információval szolgál a felhasznált techológiáról, ill. a jelenleg figyelt gépek típusáról is.

Valamelyik következő bejegyzésben pedig szeretnék bemutatni még néhány oldalt, melyeknek a segítségével nem repülőgépeket, hanem az azoknál jóval magasabban és gyorsabban száguldó űreszközöket (pl. Nemzetközi Űrállomás) követhetjük nyomon). 🙂

Hogyan ne szervezzünk rendezvényt

2012. február 6. hétfő

Az előzményekkel kezdeném: tavaly, vagyis 2011-ben elkezdtem megírni egy bejegyzést, amely a 2011-es Game Developers Forumról szólt volna, de mire befejeztem a postot és utoljára ráfrissítettem a GDF2011 honlapjára, már az a kiírás fogadott, hogy egy későbbi, őszi időpontban kerül megrendezésre. Oké, előfordulhat ilyen bármikor, nincs is ezzel semmi gond. Azt írták, hogy ősszel lesz, próbáltam nem elfelejteni és időnként utánanézni, hogy ne szalasszam el. Aztán – amikor már csak két hét volt vissza az őszből és még mindig túl nagy volt a csend – felemeltem a telefont és megkérdeztem, hogy most akkor lesz, nem lesz, vagy mi lesz. Annyira nem volt senki tájékoztatva ez ügyben a hivatalos csatornákon sem, hogy a JF fórumán az előbb említett telefonhívás után én írtam meg először, hogy elmarad a GDF ősszel is.

Igazából ezzel is úgy vagyok, hogy ebben sincs ebben semmi, egy ilyen esemény szervezése nem olyan egyszerű, aki már foglalkozott bármi ilyesmivel, az tisztában van vele, hogy sok emberrel kell egyeztetni plusz rengeteg dolog közbejöhet. Persze azért időben kiírhatták volna egy ilyen rendezvénynél, amit még külföldön is jegyeznek, de oké, elmaradt, majd a következőre elmegyünk.

Nem rég teljesen véletlenül vettem észre, hogy hoppá, holnapután(!) lesz a Game Developers Forum 2012. Gondoltam, hogy ezt jól elnéztem, de nem, kis utánajárás után kiderült, hogy január 23-án írtak először a rendezvényről a GameStar oldalán. Ez pedig akárhogyan is számolom, összesen 16 nap a bejelentés és a rendezvény napja között.

Kicsit olyan érzésem van most, mint ha valaki szólt volna valakinek, hogy dobjatok már össze valamit, hívjunk meg pár fejlesztőt, hogy ne mondhassák, hogy nem lett megtartva. Ja és hogy mikor legyen? Hát mikor értek rá? Csapjuk hozzá egy-két másik rendezvényhez, aztán legyünk túl rajta minél előbb.

Egyetlen pozitívumtot tudok csak megemlíteni most ezzel kapcsolatban, mégpedig azt, hogy a 12.900.- HUF-os jegyért idén egyszerre három rendezvényt is meglátogathatunk. Aki közel lakik és/vagy rá is ér 2012. február 8-án 9 és 17 óra között, annak majd a következő helyre kell mennie: Budapest, Cinema City (Arena Plaza).

További részletek: Game Developers Forum 2012 – Computerworld

Malév (1946-2012)

2012. február 3. péntek

Hát ennyi volt, sikerült ezt is tönkretenni. Rettentően felbosszantott ma ez a dolog és csak azért nem írom le azokat a keresetlen szavakat, amelyek nem rég eszembe jutottak ezzel kapcsolatban, mert ide a blogra nem lennék hajlandó ilyent kitenni.

A mai napon a malev.hu oldalán egy sajtóközlemény fogadta (először csak magyarul, később már angol nyelven is) a látogatókat:

A Malév Zrt. sajtóközleménye

2012. február 3-án 06:00 órakor leállt a Malév

Az Igazgatóság döntése alapján a kár minimalizálása érdekében elrendeli a magyar nemzeti légitársaság üzemszerű működésének beszüntetését. Ennek értelmében február 3-án 06:00 órától, 66 évnyi csaknem folyamatos működés után, nem szállnak fel Malév repülőgépek.

„Sajnos bekövetkezett az, amitől a legjobban tartottunk, és aminek elkerüléséért mindent megtettünk. Bár az utóbbi napokig még volt remény az üzemeltetés folytatására, és az utasok bizalma töretlen volt, de az utóbbi napokban megjelent információk hatására a szolgáltató partnerek elvesztették bizalmukat, és egyik napról a másikra elkezdték előre kérni az általuk nyújtott szolgáltatások kifizetését. Ez olyan mértékben gyorsította fel a pénzkiáramlást, hogy mára már tarthatatlanná vált a légitársaság helyzete. Ismert az is, hogy a tulajdonos a legjobb szándéka ellenére az EU elmarasztaló határozatát követően nem tud további anyagi forrást biztosítani a működéshez. Mindezeket figyelembe véve az Igazgatóság úgy döntött, hogy elrendeli a magyar nemzeti légitársaság üzemszerű működésének beszüntetését. Valamennyi utasunktól elnézést kérünk.” – jelentette be Limburger Lóránt vezérigazgató.

[…]

Az ezzel kapcsolatos tweet a Twitteren:

Emlékezzünk vissza azokra az időkre, amikor még jól eső érzéssel nézhettük ezt a reklámot, ill. gondolhattunk hazánk légitársaságára (egyébként ez számomra a világ 3 legjobb reklámzenéjének egyike).