‘Google’ címkével ellátott bejegyzések

Google Zeitgeist 2012

2013. január 1. kedd

A Google minden évben közzéteszi az előző évi keresési összefoglalóját, melyet most már több, mint 1.2 trillió (milliárdszor milliárd) keresés alapján készítettek el. Akiket ez szokott érdekelni, azoknak most megint lesz mit csemegézni.

Google Maps iOS-re

2012. december 13. csütörtök

Ma megérkezett az általam már nagyon várt Google Maps iOS alá, vektoros grafikával. Korábban már írtam itt a blogon az iOS 6-ban bevezetett Maps-ről (arról viszont csak Twitteren, hogy a végtelen mennyiségű hibát tartalmazó Apple Maps-en legalább két hónappal ezelőtt küldtem be problémajelentést is, amit a mapi napig sem javítottak). Mindegy, majd néhány éven belül talán kiforr az Apple Maps is, de mindenesetre már alig vártam, hogy a Google is kiadja ezt a szoftverét iOS alá.

A helyzet az, hogy ebben a pillanatban a két szoftver nem ér egyet, ugyanis a Google Maps térképén annyi változtatást csináltak az utóbbi időben, ami tele van hibával, hogy gyakorlatilag egy használhatatlan alkalmazásról beszélünk (ma a Google is kapott tőlem hibajelentéseket, meglátjuk, hogy mennyi náluk az átfutási idő).

Garázsból és egyetemek kollégiumi szobáiból nőnek fel ezek a cégek, ma már százmilliós számokban mérhető az alkalmazásaik felhasználóinak száma és valahogy nem érzik és nem értik, hogy egy-egy ilyen félig kész szoftvert kiadva mekkora bajt és károkat tudnak csinálni (gondoljunk itt pl. a napokban Ausztráliában eltévedt emberekre, akik az Apple Maps miatt haltak majdnem szomjan).

Persze elképzelhető, hogy néhány embernek, aki a lakhelye és a munkahelye között ingázik, nem tűnik fel, ha egy benzinkút rossz helyen van jelölve, de ne felejtsük el, hogy a térképek nem azoknak készülnek elsősorban, akik úgy ismerik a környéket, mint a tenyerüket. Ha pont ott van a valóságban a gyógyszertár, mint ahol a térképen szerepel, akkor ezek a szoftverek akár még életet is menthetnek, ellenkező (extrém) esetben viszont…

Szóval ez a térképesdi nem játék, nem olyan, mint amikor a zenelejátszó szoftver play, vagy shuffle gombja bugos kicsit. Éppen ezért nem is értem azokat az embereket, akik terjesztik és meg is magyarázzák, hogy nincs semmi baj pl. az Apple térképével. Nagyon bízom benne, hogy a Google-nél jóval gyorsabban javítják a hibákat, mert akkor még be is küldenék néhány száz hibajavítást, úgy viszont nem sok értelmét látom, ha két hónap múlva is nem létező és rossz helyen lévő dolgok vannak a térképen.

Tehát hangsúlyozom így a bejegyzés végén, hogy nem az alkalmazással van bajom, hanem a térképpel, csak hát ugye az előbbinek nem sok hasznát vesszük úgy, hogy az utóbbi tele van hibákkal.

Aki még nem töltötte le, de kipróbálná, annak itt a link.

A francia politikusnő és a Google esete

2012. október 22. hétfő

Ez van, amikor hozzá nem értő emberek ülnek a vezetői székben és elkezdenek okoskodni:

A gyengélkedő francia média védelmében az új francia kormány addig ment, hogy felvetette a keresőnél, az fizessen a francia sajtó oldalaira mutató linkek megjelenítéséért a keresőben, illetve a Google News hírgyűjtő szolgáltatásban. A Google válaszul kilátásba helyezte, hogy fizetés helyett inkább kitiltja ezeket az oldalakat a találati listáiból. A francia kormány illetékese, Aurelie Filippetti kulturális miniszter erre reagálva azt mondta, nem szokás ilyen hangnemben fenyegetőzni demokratikusan megválasztott kormányokkal, és rajtuk keresztül egész országokkal.

(forrás: Háborúba keveredett a Google Franciaországgal)

Nem az a baj, hogy nem értenek hozzá (nincs is ezzel semmi gond, mert egy ember nem érthet mindenhez), hanem az, hogy nem keresik meg a megfelelő szakembereket az ilyen kijelentések előtt és nem kérdezik meg tőlük azt, hogy az adott dolog mennyire valósítható meg. Néhány politikus azt hiszi, hogy egy globális iparág majd pont miatta fog átalakulni (sajnos hazai példákat is tudnék említeni). Ha a fent említett francia hölgynek lenne fogalma arról, hogy a Google mennyi látogatót visz egy átlagos oldalra (így a sajtó oldalaira is), akkor meg sem mert volna szólalni.

Lefordítom úgy, hogy egy négyéves is megértse: ha van egy boltod, ahova minden nap 100 vevő betér és van egy ismerősöd, aki abból a napi 100 vevőből minden nap 87-et visz a boltodba úgy, hogy nem kér érte semmit, akkor eszedbe jutna pénzt kérni ettől az ismerősödtől a vevők közvetítéséért? Na ugye, hogy nem (a normálisabb helyeken az ilyenek jutalékot kapnak). Pedig a fent említett hölgy politikus pont ezt szeretné.

Ha pedig így is alig megy a boltod és ezentúl pénzt fogsz kérni az ismerősödtől, akkor az majd szépen továbbáll. Mit fogsz tudni kezdeni napi 13 vevővel?

A legnagyobb baj az, hogy ilyen emberek benne lehetnek egy-egy ország vezetésében úgy, hogy közben ez senkit sem zavar.

Általában nem szoktam olyan bejegyzéseket írni, amiben szerepel politika, de ez az emberi hülyeségnek már egy olyan magas foka, hogy nem tudtam elmenni mellette szó nélkül. 🙂

Megjegyzés: a fent említett 87% nem véletlen, több olyan oldalt is üzemeltetek, ahova minden 100 látogatóból 87-et a Google hoz, de persze előfordulnak ennél magasabb százalékok is, természetesen a Google javára.

iOS 6 – Maps

2012. szeptember 24. hétfő

Jópár napja a fél világ az iOS 6 egyik újdonságán, az Apple új térképszolgáltatásán röhög – sajnos teljesen jogosan. Az Apple egy több, mint kétszázezer forint értékű készülék (kártyafüggetlenül kerül ennyibe) szerves részét képező szoftverét, ami eddig egyébként remekül működött, cserélte le egy saját fejlesztésűre, ami akár 500 km-t is téved és városokat mutat nem létező helyeken. Marketing ide vagy oda, töménytelen mennyiségű pénz az Apple bankszámláján ide vagy oda, ilyent egyszerűen nem lehet csinálni.

Ezzel az új térképszolgáltatással az Apple hatalmas fába vágta a fejszéjét. Nem tudom, hogy mióta dolgoznak ezen a szolgáltatáson a háttérben, de az egészen biztos, hogy a marketing elkerülte a fejlesztőket, fontosabb volt, hogy a 6-os iOS az Apple által készített térképszolgáltatást tartalmazza, mint az, hogy működőképes legyen. Abban is biztos vagyok, hogy mind emberi erőforrásban, mind pedig időben annak csak a töredékét tudta a térképre fordítani az Apple, mint amit a Google beletett a Google Maps-be. Tudom, hogy Apple körökben már nagyon unalmas és szinte már közhely, de nagyon meglátszik, hogy nincs egy olyan ember ott, aki rálát az összes folyamatra és ezeket egyedül össze is tudja fogni.

Biztos vagyok benne, hogy az iOS 7-ben még mindig lesznek problémák ezzel a szolgáltatással. Az Apple nagyon sok mindent úgy csinál, hogy leesik tőle az ember álla, amikor először meglátja, de néha nagyon mellényúlnak – ez pl. egy ilyen eset. Nincs is ezzel gond, csak ilyen esetben illene meghagyni a felhasználóknak a választás lehetőségét. Mellényúltak a Pinggel is, el is ismerték, hogy nem jött be, nem is fejlesztik tovább, de az csak egy kényelmi szolgáltatás, azzal nem lehet 100 km-ekre eltévedni.

Általában nem szoktam csak úgy egyből frissíteni operációs rendszereket élesben egy újabb verzióra, előtte várok valamennyit és amikor már el lehet olvasni az új változattal kapcsolatos véleményeket, tapasztalatokat az interneten, csak akkor frissítek. Most viszont én is tévedtem (ráadásul duplán) az iOS 6-tal: egyrészt használhatatlan a térkép, pedig az elkövetkezendő napokban sokkal nagyobb szükségem lenne rá, mint eddig bármikor, másrészt pedig lecsökkent az üzemidő (feltételezhetően ezt a következő frissítéssel orvosolják, ahogy már korábban is volt rá példa), pedig erre is nagy szükségem lenne most.

Downgrade-re most nincs időm, úgy hogy marad az, hogy reménykedem abban, hogy odatalálok mindenhova és kihúzza az akksi addig, ameddig szükség lesz rá. No meg abban, hogy a Google hamarosan megjelenik az App Store-ban nagyjából egy olyan jól használható térképpel, mint amit eddig is használtunk.

Gmail: pont(ok) a felhasználónévben

2012. szeptember 10. hétfő

A következő érdekes dologra bukkantam a Google Support oldalán:

Néha kaphat olyan üzenetet, amelyet az Önéhez hasonló címre küldtek, ám a címben nem ugyanannyi pont van, mint az Önében, vagy más a pontok elrendezése. Tudjuk, hogy elbizonytalaníthatja a gondolat, hogy a rendszer valaki más e-mailjeit irányította az ön fiókjába, de ne aggódjon: mindkét cím az Öné.

A Gmail a felhasználónevekben nem ismeri fel karakterként a pontokat, így a pontok hozzáadása a Gmail-címekhez, illetve elhagyásuk nem befolyásolja a tényleges célként működő címet; az összes levél Önhöz – és kizárólag Önhöz – érkezik.

[…]

Ezek a címek mind ugyanahhoz a személyhez tartoznak. Ezt saját maga is tapasztalhatja, ha úgy próbál meg bejelentkezni a felhasználónevével, hogy hozzáad vagy elhagy belőle egy pontot. Ekkor változatlanul be tud jelentkezni a fiókjába.

Tényleg így van, ettől függetlenül mégis rettentően zavaró a dolog. A múltkor már írtam erről és azóta is kapom a rossz címre küldött, kéretlen leveleket, bár az ugye nem a fenti okok miatt van.

Minden esetre azért ma megnyugodtam, hogy nem a névrokonaim kapják meg a nekem szánt leveleimet, mert ma már ez is megfordult a fejemben az egyik beérkezett levél kapcsán.

Adatok a felhőben

2012. augusztus 19. vasárnap

Bár kétség kívül erre tart ma a világ, de engem mégis rettentően zavarnak a felhőben tárolt adatok (ezt korábban már egy-két blogbejegyzésben említettem). Itt most nem a Facebook profilokra, a Dropboxra, meg az egyéb, közösségi oldalakra gondolok, az teljesen rendben van (mert ott van lehetőség arra, hogy körültekintően tegyük ki a nagy nyilvánosság elé az adatainkat). Amikkel problémám van, azok a következők: minden olyan szolgáltatás, amit napi szinten (pl. munkára) használunk és használat közben nincs időnk mérlegelni azt, hogy az adott tartalom mennyire szenzitív a számunkra, vagy nem tudjuk külön megszabni azt, hogy az adott fájl mégse menjen fel a felhőbe és nincs a rendszerben más alternatíva a helyi tárolásra. Inkább írnék néhány példát, hogy érthetőbb legyen.

iCloud — Az ugye az Apple felhő szolgáltatása, ahova (beállításoktól függően) számítógépünkről vagy iOS-t futtató eszközeink valamelyikéről a fájlok elkészítésének pillanatában elindul az adott tartalom feltöltése az Apple szervereire azért, hogy ezeket a fájlokat lehessen szinkronizálni a többi eszközzel.

Naptárak és GTD alkalmazások, melyek a felhőbe szinkronizálnak, Google dokumentumok — Ezek megint remek szolgáltatások, hasznosak, könnyen elérhetők bárhonnan, ugyanakkor ez megint az a kategória, amikor minden adatunk egyből megy a felhőbe, szinte válogatás nélkül, vagy esetleg egyből oda mentjük el úgy, hogy még szinkronizálni sem kell.

Gmail — Ez a fentiektől picit eltér. Ebben az a nagyon zavaró számomra, hogy a levelezésem tartalma alapján a Google rendszere nekiáll hirdetéseket ajánlgatni: ha váltok néhány PHP-vel kapcsolatos, vagy bármilyen más, ilyen tárgyú levelet, akkor rögtön jönnek pl. a webfejlesztős állásajánlatok a bannereknél. Ez megint nagyon kényelmes, a rendszer úgy dolgozik, hogy (szinte) mindenkinek jó: jó annak, aki a reklámozza magát, hiszen sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy olyan személy látja a reklámot, akinek az releváns. Jó az adott személynek is, mert nagyobb valószínűséggel talál olyan reklámot, amit pont őt érdekli. Végül pedig jó a Google-nek, mivel az általa közvetített reklám célba ér, kattintanak, a kattintás után pedig leveszi a maga hasznát. Nekem viszont nem jó, mert úgy érzem, hogy figyelnek. Tudom, hogy nem kis kínai emberek vannak a másik oldalon és nem azok kapcsolják a leveleimhez a releváns hirdetéseket, hanem egy algoritmus és abban a másodpercben akár több tíz- vagy százezer másik felhasználóval is megtörténik ugyanez, de akkor is olyan érzése van az embernek, hogy figyelik.

Feltörhetetlen rendszer nem létezik

Egy hatalmas nagy adag naivitás kell ahhoz, hogy bárki elhiggye: az adott rendszert, amin az adatai vannak, nem lehet feltörni, vagy hogy soha sem kerülhetnek nyilvánosságra az adatai. Ez nem igen függ az adatainkat tároló cég nagyságától sem, mert bármilyen rendszert feltörni pusztán csak szakértelem és idő kérdése. Ráadásul még a nagy cégek sem tesznek meg közel sem mindent azért, hogy adatainkat biztonságban tárolják, elég csak arra gondolni, hogy az utóbbi időben hány nagy cégtől szivárogtak ki kódolatlanul a jelszavak (értsd: a szerveren sem volt kódolt formában tárolva).

A veszély máshonnan is jöhet

Nem csak a szerverek feltörése miatt problémásak a felhőben tárolt adataink, hanem egyéb, külső tényezők miatt is azok lehetnek. Képzeljük el, hogy egy ország kormánya, vagy pl. az EU hoz egy rendeletet és máris egyből megváltozik az, hogy a felhasználók adataihoz kik férhetnek hozzá. Aki most legyint egyet és azt mondja, hogy ilyen nincs, az nézzen picit utána pl. a SOPA/PIPA/ACTA rövidítéseknek, de több olyan, EU-s törvény is napvilágot látott már, amit nem igazán vernek/vertek nagy dobra — pont a súlyosságuk miatt.

Belülről jövő veszély

Igen, ilyen is van, említenék is egy példát: sok hónappal ezelőtt a Dropbox-nál valaki elállított valamit (a fejlesztők közül), így egy időre minden fiók publikus lett, mindenki számára. Nem rég pedig Androidon sikerült az Instagram csapatának publikussá tenni egy időre a privát képeket úgy, hogy azokat szintén bárki láthatta. A fenti két példákon kívül persze másikakat is lehetne említeni, nem csak ez a kettő volt.

Egészséges paranoia

Az emberek egyre jobban hozzászoknak, hogy gyakorlatilag árucikkek lesznek, egyre természetesebb lesz az, hogy az adataikban algoritmusok turkálnak és olyan információkat szednek ki belőle, vagy állítanak össze, mely eladható. Ezért az interneten a paranoia egy teljesen egészséges dolog. Fogadj meg egy jó tanácsot: soha ne adj meg másoknak a kelleténél több információt magadról, mert szinte bármikor könnyen visszaélhetnek vele.

Mivel lehet elrontani egy jó szolgáltatást?

2012. július 20. péntek

Azok közé tartozom, akik jobban szeretik, ha a levelei a gépén vannak és nem a felhőben. Ehhez talán még abban az időben szoktam hozzá, amikor még az ADSL viszonylag kevés helyen volt elérhető, a mobilnet pedig iszonyatosan drága volt, notebookot használtam és így bárhova mentem, mindig elérhető volt minden adatom akkor is, ha nem tudtam az internetre felcsatlakozni, vagy ha túl szűk volt a rendelkezésre álló sávszélesség.

Ugyanakkor érdekelnek az IT világ újdonságai, még ha csak kipróbálás szinten is. Tehát ha jön valami új dolog (mondjuk egy új webes szolgáltatás), akkor regisztrálok, kipróbálom, aztán majd eldől, hogy a mindennapi életben is fogom használni, vagy csak egy lesz a listán a sok közül, ami mellett ott a pipa, hogy hallottam/láttam/próbáltam már.

Így lett 2005-ben Gmail fiókom is: szükségem ugyan nem volt rá, de ha már van egy ilyen szolgáltatása a Google-nek, akkor nézzük meg, hogy mit hozott össze a Google csapata. Mivel viszonylag még kevesen használtak a Gmailt, ezért sikerült beregisztrálnom egy vezeteknevem.keresztnevem@gmail.com formátumú e-mail címet, vagyis megelőztem a regisztrálással a névrokonaimat. Ennek viszont csak rövid ideig örülhettem, mert hamarosan rá kellett jönnöm, hogy egy ilyen helyen elsőnek lenni saját névvel nem feltétlenül jó dolog.

A névrokonaim rendszeresen elrontják az e-mail címüket, ha megadják valakinek, vagy ha regisztrálnak valahova, így az elmúlt évek során kaptam:

  • biológia házi feladatot (egy ötödikes kissrác vitatkozott velem, amikor válaszoltam neki arra a levélre, melyben a házi feladatát küldte el nekem, hogy „dehát a Csabi bácsi ezt az e-mail címet adta meg, én jó helyre küldtem – és ezzel a lendülettel elküldte a házi feladata második részét is)
  • kottát, melyet valamelyik fúvószenekar egyik tagjának szerettek volna küldeni
  • online játékokra való beregisztrálás alkalmával kiküldött leveleket
  • Facebook-regisztrációt megerősítő e-mailt
  • teljesen személyes tartalmú, random leveleket
  • meg még egy rakat olyan dolgot, amihez semmi közöm és nem is nagyon tudok mit kezdeni velük.

Egyetlen egy helyre iratkoztam fel ezzel az e-mail címmel, ez pedig a HP hírlevelére volt. Ehhez képest bőven kapok spamet is, pedig semmilyen publikus helyen nem adtam meg a levélcímemet (jó, tudom, a spam nem csak így juthatott el hozzám).

Szóval ezzel az egésszel azt akartam csak elmesélni, hogy milyen „élmények” várnak az emberre, ha egy viszonylag új, de népszerű levelező szolgáltatásba a vezeteknev.keresztnev kombinációval, a többeket megelőzve regisztrálja be magát egy nagyon, esetleg egy közepesen gyakori névvel. 🙂

CEOI 2012

2012. július 13. péntek

Tatán került megrendezésre a CEOI 2012 (Central-European Olympiad in Informatics, Közép-európai Informatikai Diákolimpia), melyen 12 ország 52 tanulója vett részt. A két napos versenyt, melyen 17-18 éves középiskolások mérték össze tudásukat, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság rendezte, valamint a Google is támogatta.

A legtöbb aranyat Románia és Bulgária csapattagjai nyerték.

A fenti hírre egyébként a Google Magyarország Blogon találtam rá.

Összefogás a veszélyeztetett nyelvek védelmében

2012. június 26. kedd

Ha így megy tovább, akkor 2100-ra a jelenleg beszélt nyelvek 50%-a el fog tűnni a Földről. Ez ellen próbál tenni az alábbi kezdeményezés, melyhez több nagyobb cég, szervezet és egyetem neve is kötődik.

Bár elég távol állnak tőlem a nyelvek, de úgy gondolom, hogy ez egy nagyon nagyszerű összefogás a nyelvi sokszínűségért. Mindig elcsodálkozom, amikor valakik olyasmivel állnak elő, ami akár komolyabban is befolyásolhatja az emberiség jövőjét.

Megjegyzés: az alábbi weboldalon a Start exploring gombra klikkelve megtekinthetjük egy Google térképen a kevésbé, ill. jobban veszélyeztetett nyelveket (némi angoltudás nem árt).

A weboldal itt érhető el: Endangered Languages Project

A Google Chrome az első helyen

2012. május 21. hétfő

Eljött végre az a nap is, amikor a Google Chrome lett a világ legnépszerűbb böngészője. Szép teljesítmény volt ez alatt a néhány év alatt így a semmiből eljutni ide, még akkor is, ha egy olyan cég áll mögötte – olyan lehetőségekkel – mint amilyen a Google.

Globálisan így néz ki a mozgolódás az elmúlt egy évben a böngészők piacán a StatCounter szerint:

Magyarországon jelenleg még mások az arányok, a Mozilla Firefox vezet, de annak is erősen és folyamatosan csökken az előnye a Chrome-mal szemben:

Az éves statisztikából pedig egyértelműen kiderül, amit eddig is tudtunk: a Chrome leginkább az IE kárára jutott egyre feljebb és feljebb az elmúlt évek folyamán, aminek őszintén szólva így fejlesztői szemmel egyelőre nagyon örülök:

Böngésző témában elég konzervatív vagyok, évek óta a Safari az elsődleges böngészőm és nem nagyon akarom lecserélni. Viszont mégis azt vettem észre, hogy egyre többet használom a Chrome-ot. Alapban úgy néz ki, hogy általános böngészésre Safarit használok és mivel az az alapértelmezett, ezért minden link mindenhonnan abban nyílik meg. Fejlesztésre pedig nyitva van a Chrome, amit viszont egyre többet és többet használok fejlesztésen kívül is. Odáig mondjuk még nem jutottam el, hogy átpakoljam a könyvjelzőimet is, de azért már megfordult a fejemben.

A Firefoxról pedig inkább ne is szóljunk most semmit, az utóbbi időben megint használhatatlan a lassúsága Mac alatt (legalábbis nekem). Opera érdekes, de nem jön be annyira a nagyon egyedi megoldásai miatt, Internet Explorert meg inkább megint ne említsük meg, de szerencsére nem is létezik OS X alatt.