2011. január havi archívum

Apple ikonok

2011. január 28. péntek

Mielőtt bármit is írnék erről, nézzünk meg néhány régebben tervezett és nagyrészt jelenleg aktuális ikont, amit az Apple készített:

Apple alkalmazások ikonjai

Azok kedvéért, akik nem jártasak annyira az Apple világában: a fenti ikonok sima alkalmazás-ikonok, méretük 512×512 pixel. A blogom ezen hasábjának szélessége viszont csak 473 pixel, így nem is fér be egy ilyen ikon sem ide 1:1 arányban anélkül, hogy valamelyik széle le ne maradjon. Szemléltetés képpen beillesztettem a bal alsó ikont (Keynote) eredeti méretben is. Érdemes megnézni a minőséget; a talp részletességét, a fán az erezetet, a papíron lévő szöveget, valamint a tükröződést. Az Apple operációs rendszere, az OS X az a világ, ahol állítólag megesik, hogy egy egyszerű szoftverhez akár ezer dolláros ikonokat készíttetnek csak azért, hogy jól mutasson a Dockon. Tehát ha valahol, akkor itt adnak a minőségre, az egyszerű Macintosh-felhasználók pedig ilyen minőséghez vannak szokva.

Most pedig térjünk a lényegre, itt látható az Apple által készített három legutóbbi ikon:

Apple alkalmazások legújabb ikonjai

A 10-es verziójú iTunes ikonjáról már írtam korábban, a másik két ikon a Mac App Store és a FaceTime ikonja.

Részletesnek részletes, kidolgozott, de egy másik irányvonal, amit én pl. egészen egyszerűen nem értek. Nem kimondottan a váltással van bajom (bár nekem a régi stílus sokkal jobban bejött), hanem a minőséggel. Az Apple korábban nem csinált ilyen gyenge dolgokat, az évek alatt szépen hozzászoktatta a felhasználókat a minőséghez, most meg ilyen ikonokkal képes kiadni egymás után három szoftvert is.

Nyilván a fentiektől még nem dől össze a világ, de engem pl. annyira zavar, hogy nem tudok elmenni mellette szó nélkül – meg ugye az sem egy nagy hátrány, hogy a blogomon megírhatom. 🙂

Fájlok összefűzése, egyesítése Mac-en és Linux alatt

2011. január 7. péntek

Arról írnék néhány szót, hogy hogyan tudunk kettő, vagy több fájlt egymásba fűzni Mac OS X (vagy valamilyen Linux) alatt. Léteznek erre a feladatra különféle ingyenes és fizetős segédprogramok is, de tulajdonképpen nincs rájuk szükség, mert terminál segítségével ez a feladat egyszerűen és gyorsan megoldható.

Nyissuk meg a Terminált, navigáljunk el abba a könyvtárba, ahol az összeillesztendő fájlok vannak, majd írjuk be a következő parancsot:

cat file.001 file.002 > file.iso

Ahol a file.001 és a file.002 tartalma egy új fájlba, a file.iso-ba másolódik a megadott sorrendben. Amennyiben kettőnél több fájlunk van, egyszerűen csak egymás után felsoroljuk őket szóközzel elválasztva, a relációsjel előtt.

A továbbiakban leírnék még néhány nagyon alapvető dolgot (hátha valaki pont ezeknél akad meg).

Így tudunk elnavigálni egy adott könyvtárba (tételezzük fel, hogy a Downloads könyvtárban vannak a fent említett fájlok):

cd /Users/csaba/Downloads

ahol a csaba szót mindenki cserélje ki a saját felhasználói nevére. A fenti két parancsot egy parancsként is összekombinálhatjuk, a fájlok elérési útvonalának abszolút megadásával a következő képpen (egy sorba írjuk az alábbi parancsot):

cat /Users/csaba/Downloads/file.001 /Users/csaba/Downloads/file.002 > /Users/csaba/Downloads/file.iso

A fenti példa tömörítőprogramok által feldarabolt fájlokra (pl. RAR) nem alkalmazható és természetesen nem alkalmazható bármilyen fájlra eredményesen.

Két és fél könyv

2011. január 4. kedd

Ha nem számolom bele a napi híreket, cikkeket, RSS feedeket, PDF-eket, szakmai anyagokat, egyéb dokumentációkat és weboldalakat, hanem csak a nyomtatott formában megjelenő, kézzel fogható könyveket nézem, akkor összesen ennyit olvastam 2010-ben. Természetesen tisztában vagyok vele, hogy ez nagyon kevés.

Ha a fentieket is beleszámolom, akkor jóval több, mint ennek a tízszerese lehet egy évben, amit olvasok, bár ezeket a számokat ugye lehetetlen dolog pontosan megbecsülni.

Az elmúlt évben szakmai könyvek közül egyetlen egy új könyvet sem olvastam hagyományos könyv formájában, hanem kizárólag az internetre támaszkodtam és egy-két dolog kivételével meg is találtam mindent, amire szükségem volt. Amit nem találtam meg, az nem volt fontos annyira – tavaly. Idén már más lesz a helyzet.

Azt fogom csinálni, hogy a hétvégén elolvasom azt a fél könyvet, amit nem fejeztem be és utána keresek új olvasnivalókat. Mindjárt az elsők között egy – a blogomon, az egyik bejegyzés kommentjében ajánlott – könyv, amit így első ránézésre érdekesnek is találok: Horváth Beáta:  A hasadékvölgy peremén

A könyv ismertetőjének egy részlete:

A könyv egy magyar lány Kenyában töltött első hat évének a kalandjain és tapasztalatain keresztül mutatja be Kelet-Afrika mindennapi életét, a városi gondokat, a falusi életet, a különböző kultúrák és vallások legjellegzetesebb vonásait, az afrikai emberek gondolkodását, életvitelét, idegenekről alkotott véleményét, amint azokat mostohaapjának, néhai Dr. Füssi-Nagy Géza Afrika-tudósnak megírta.

Nem biztos, hogy ez lesz az idei első könyv, de ettől függetlenül igyekszem majd felhajtani valamelyik könyvtárban, vagy megrendelem online.

A fenti kis kitérővel sikerült jól elterelnem a szót arról, hogy milyen kevés papír alapú könyvet olvasok. Most viszont mégtovább terelem: ha van kedvetek, leírhatjátok, hogy Ti mennyit olvastok egy évben (ennél nyilván mindenki jóval többet).

Mikor jut el ide a többi operációs rendszer?

2011. január 1. szombat

Most tényleg, mindenféle piszkálódás nélkül kérdezem, hogy mikor jut el erre a szintre a többi operációs rendszer?

Csak annyi történt, hogy egyéb okból kifolyólag bekapcsoltam a külső merevlemezt, ami a géphez van csatlakoztatva és néhány másodperc múlva, böngészés közben a Safari feldobta a követező ablakot:

Magától megkereste, rákérdezett, használja...

Egyszerűen szüksége volt egy fontra, utánanézett, megtalálta és megkérdezte, hogy használhatja-e. Ami pedig különösen jó dolog ebben az egészben az az, hogy a külső merevlemez bekapcsolása után nem kezdte el rekurzívan átnézni a háttértár teljes tartalmát, mivel az a Spotlight által már indexelve van, hanem néhány másodpercen belül feldobta az ablakot.

Egyszerű, intelligens, segítőkész, az ember keze alá dolgozik és évek után is okoz kellemes meglepetéseket. Az a rengeteg ilyen és ehhez hasonló apró dolog teszi naggyá az Apple-t, a Macintost és az OS X-et.