2012. szeptember havi archívum

Anglia

2012. szeptember 29. szombat

A héten sikerült egy kevés időt eltöltenem a szigetországban. Először voltam ott és gondolom, hogy mondanom sem kell, hogy mennyire tetszett. Amit most leírok néhány bekezdésben, az nyilván ennek az országnak csak egy nagyon kis szelete lesz, az is nagyon rövid időre bontva és abból is csak az, amit érdekesebbnek találtam, így nem lesz túl átfogó és objektív ez a bejegyzés.

Anglia egy teljesen más világ az ittenihez képest. Az emberek segítőkészek, udvariasak és annak ellenére, hogy majdnem teljesen máshogy van minden, mint itthon, szinte az összes benyomás pozitív volt. Lenne mit tanulnunk tőlük, minden tekintetben.

Mivel üzleti úton voltam, ezért az első nap szinte teljesen arra ment el, a második napon volt csak időm szabadon mászkálni a több, mint 12 milliós Londonban, ahol meglepően jónak találtam a tömegközlekedést és egyáltalán nem tűnt egy világvárosnak (ez most jó értelemben értendő), sok helyen inkább csak egy barátságos kisváros benyomását keltette kellemes kis pubokkal és olyan házakkal, amiknek virág van az ablakukban.

Ami így elsőre elég furcsa volt, az az, hogy bármerre mentem – Londonon kívül is – szinte minden be volt kamerázva. Ez viszont valamiért nem volt zavaró, könnyen meg tudtam szokni, később pedig még a biztonságérzetemet is növelte.

A különböző feliratok és táblák különösen tetszettek. Mint ahogy már említettem is Twitteren, az angolok nem csak szeretik és merik, hanem tudják is használni a különböző típusú betűket, kezdve a pubok elé kirakott, krétával megírt tábláktól a százéves üzletek felett található cégtáblákig. Ez egy olyan dolog, amit nagyon, de nagyon hiányolok itthon – persze valószínűleg teljesen hiába.

Ők már rég megértették a web fontosságát, így mindenütt kint vannak a webcímek az autók oldalától az egyszerű blokkig, amit a bolti vásárlás után kapunk. Sok átlagos magyar vállalkozónak ezt évekig lehetne magyarázni, akkor sem értené meg és nem csinálna belőle rendszert, pedig ingyen van (itt most nem az autók oldalára gondolok elsősorban, hanem arra, hogy minden lehetőséget megragadnak a reklámozásra). QR-kódot viszont csak egyetlen egyet láttam összesen, az valamiért nem annyira elterjedt.

Angliában a felhők iszonyatos sebességgel mennek – legalábbis ahhoz képest, amit itthon megszoktunk – pillanatok alatt megjön az eső, de nem az az igazi, nagy eső: inkább csak szitál, szemetel, aztán meg amilyen gyorsan jön, olyan gyorsan el is áll és kisüt a nap. Vagy nem is áll el, csak esik és közben kisüt a nap. De csak annyira esik, hogy ne legyen érdemes előszedni az esernyőt – nem is vittem, pont ez miatt – ilyenkor egy kapucni is bőven megteszi.

Az egyetlen dolog, ami nem tetszett, az az volt, hogy a pályaudvarokon nem voltak kukák. Nehezemre esett volna otthagyni a szemetet a padon, inkább eltettem a táskámba és megvártam, ameddig a takarító néni arra jár a kocsijával és bedobtam oda. Mondjuk ezt itthon is így csinálom, ha nincs kuka a közelben, de ott nem volt túl sok szabad hely a szemét számára a táskámban.

Továbbá még azt is megjegyezném (leginkább magamnak), hogy néhány nap nem elég Londonra. Szerencsére nekem most csak minimális mennyiségű helyszín volt előre betervezve, arra a néhány helyre pedig oda is tudtam érni időben.

Még két dolog, amire mindenképpen oda kell figyelnie annak, aki kimegy. Az egyik a költőpénz: alapban minden jóval drágább, egy fél literes kólára és egy egyszerűbb hamburgerre nyugodtan lehet számolni kétezer forintnyi összeget, szóval nem árt jól utánaszámolni mindennek előtte, ráhagyással. Szerencsére az utazás – amennyiben tömegközlekedéssel oldja meg valaki – nagyon jól kiszámítható előre (nem csak az ára, az indulási és érkezési időpontok is), így itthonról, előre, az internetről tájékozódva nem éri túl sok meglepetés az embert. A másik pedig az eltérő konnektorok: itthon is és kint is lehet kapni átalakítót (UK-EU adapternek hívják, kint az első boltban találtam, amelyikbe bementem). Nem vészes az ára, de szinte nélkülözhetetlen, mert enélkül sem telefont, sem pedig fényképezőgépet nem fogunk tudni feltölteni.

Mivel itthon sem a fővárosban lakom, ezért időnként – ismerősök között – vissza-visszatér a kérdés, hogy tudnék-e Budapesten huzamosabb ideig lakni. Tudnék, de nem szeretnék. Londont viszont egy annyira barátságos helynek ismertem meg, hogy ott ez valószínűleg nem jelentene problémát.

Jó volt, tetszett, szerintem egyszer még visszamegyek hosszabb időre is fényképezőgéppel, memóriakártyákkal és egy rakás akkumulátorral a hónom alatt.

iOS 6 – Maps

2012. szeptember 24. hétfő

Jópár napja a fél világ az iOS 6 egyik újdonságán, az Apple új térképszolgáltatásán röhög – sajnos teljesen jogosan. Az Apple egy több, mint kétszázezer forint értékű készülék (kártyafüggetlenül kerül ennyibe) szerves részét képező szoftverét, ami eddig egyébként remekül működött, cserélte le egy saját fejlesztésűre, ami akár 500 km-t is téved és városokat mutat nem létező helyeken. Marketing ide vagy oda, töménytelen mennyiségű pénz az Apple bankszámláján ide vagy oda, ilyent egyszerűen nem lehet csinálni.

Ezzel az új térképszolgáltatással az Apple hatalmas fába vágta a fejszéjét. Nem tudom, hogy mióta dolgoznak ezen a szolgáltatáson a háttérben, de az egészen biztos, hogy a marketing elkerülte a fejlesztőket, fontosabb volt, hogy a 6-os iOS az Apple által készített térképszolgáltatást tartalmazza, mint az, hogy működőképes legyen. Abban is biztos vagyok, hogy mind emberi erőforrásban, mind pedig időben annak csak a töredékét tudta a térképre fordítani az Apple, mint amit a Google beletett a Google Maps-be. Tudom, hogy Apple körökben már nagyon unalmas és szinte már közhely, de nagyon meglátszik, hogy nincs egy olyan ember ott, aki rálát az összes folyamatra és ezeket egyedül össze is tudja fogni.

Biztos vagyok benne, hogy az iOS 7-ben még mindig lesznek problémák ezzel a szolgáltatással. Az Apple nagyon sok mindent úgy csinál, hogy leesik tőle az ember álla, amikor először meglátja, de néha nagyon mellényúlnak – ez pl. egy ilyen eset. Nincs is ezzel gond, csak ilyen esetben illene meghagyni a felhasználóknak a választás lehetőségét. Mellényúltak a Pinggel is, el is ismerték, hogy nem jött be, nem is fejlesztik tovább, de az csak egy kényelmi szolgáltatás, azzal nem lehet 100 km-ekre eltévedni.

Általában nem szoktam csak úgy egyből frissíteni operációs rendszereket élesben egy újabb verzióra, előtte várok valamennyit és amikor már el lehet olvasni az új változattal kapcsolatos véleményeket, tapasztalatokat az interneten, csak akkor frissítek. Most viszont én is tévedtem (ráadásul duplán) az iOS 6-tal: egyrészt használhatatlan a térkép, pedig az elkövetkezendő napokban sokkal nagyobb szükségem lenne rá, mint eddig bármikor, másrészt pedig lecsökkent az üzemidő (feltételezhetően ezt a következő frissítéssel orvosolják, ahogy már korábban is volt rá példa), pedig erre is nagy szükségem lenne most.

Downgrade-re most nincs időm, úgy hogy marad az, hogy reménykedem abban, hogy odatalálok mindenhova és kihúzza az akksi addig, ameddig szükség lesz rá. No meg abban, hogy a Google hamarosan megjelenik az App Store-ban nagyjából egy olyan jól használható térképpel, mint amit eddig is használtunk.

Kukakultúra

2012. szeptember 23. vasárnap

Tudod, hogy mi történik a hulladékokkal, miután elszállítják a szelektív gyűjtőkből? Most megtekintheted a szelektív hulladékok útját, mivel az ország több pontján nyílt napot tartanak a szelektív hulladékkezelő létesítmények 2012. szeptember 29-én.

Egy jó kezdeményezésnek tűnik, jó lenne többet hallani ilyenről. Megpróbálok ott lenni az egyik helyszínen 29-én, bár a jövő hetem az eléggé be van táblázva, szinte minden napra van valami kisebb-nagyobb program már így is. 🙂

Nézd meg, hogy az alábbi listán van-e olyan helyszín, ami közel van hozzád és ha teheted, menj el te is. Hidd el, hogy máshogy fogsz gondolkodni a szelektív hulladékgyűjtésről.

Helyszínek

Ajka, Baja, Balatonfüred, Barcs, Berettyóújfalu, Bonyhád-Cikó, Budapest, Debrecen, Dorog, Eger, Gödöllő, Gyál, Győr-Sashegy, Harasztifalu, Ivád, Kaposvár, Karcag, Kecskemét, Kerepes, Kisújszállás, Marcali, Miskolc, Mosonmagyaróvár, Nógrádmarcal, Nyíregyháza-Oros, Ózd, Pécs, Pusztazámor, Rakamaz, Salgótarján, Sárvár, Siófok-Som, Sopron, Szeged, Szentes-Berek, Szigetszentmiklós, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Tiszaújváros (TVK ipartelep), Tura, Vasvár, Veszprém, Zalaegerszeg, Zalahaláp

Bővebb információt a szelektív hulladékgyűjtésről, a helyszínekről, időpontokról és az elérhetőségekről itt találhatunk.

Goldenblog 2012: IT blogok

2012. szeptember 20. csütörtök

Mint ahogy már korábban is írtam, idén nem indultam a Goldenblogon, azonban a végeredményre mindenképpen kíváncsi voltam, főleg az IT kategóriában. A Top 10 idén így alakult:

  1. IDDQDiddqd.blog.hu
  2. Plastik Média – plastik.hu
  3. Kereső világkereses.blog.hu
  4. Mindent mindenkinetmindenkinet.wordpress.com
  5. E-könyv olvasókekonyvolvaso.blog.hu
  6. Fps blogblog.fps.hu
  7. Telefonközponttelefonkozpont.blog.hu
  8. Buherablogbuhera.blog.hu
  9. Mutasd az asztalodasztal.blog.hu
  10. Appleblogappleblog.blog.hu

Innen gratulálok mindenkinek, akik szerepelnek a Top 10-ben. Aki írt már blogot, az tudja, hogy milyen iszonyatos munka folyamatosan foglalkozni vele és naprakészen tartani, a fenti blogok közül pedig nem egy olyan van, ami naponta több alkalommal is frissül.

iPhone 5

2012. szeptember 17. hétfő

Mostanában minden alkalommal, mielőtt az Apple piacra dob egy új terméket, vagy egy meglévő terméknek az új változatát, picit aggódom az miatt, hogy az nekem a végén tetszeni fog-e, vagy sem.

Ez egyrészt annak köszönhető, hogy már hónapokkal korábban nekiállnak a különböző blogok és híroldalak közölni azokat a rossz minőségű fotókat, amin „állítólag” a hamarosan piacra kerülő termék prototípusai, vagy első példányai vannak (általában igénytelen illesztésekkel, vagy nem is a teljes terméket lehet látni, csak egy-egy alkatrészét).

Másrészt pedig eszembe nem jutna más gyártótól vásárolni okostelefont, hiszen akkora a harmónia az iPhone és az asztali gép között (az asztalon lévő gépet is az Apple gyártotta és itt gondoljunk csak a szinkronizálásra), hogy azt egy másik cég készüléke és szoftvere egyszerűen nem tudja ilyen szinten megvalósítani.

Tehát így nekem az Apple egyetlen készülékével kell beérnem, annyit tudok variálni vele, hogy legfeljebb nem a legújabbat veszem meg, hanem a korábbi változatot. Mondjuk ez nem okoz gondot, mert nem gondolom, hogy évente kellene cserélni ezeket a telefonokat és a telefonszolgáltatónál a hűségnyilatkozatot is rendszeresen két évre szoktam aláírni, mert nem szoktam gyakran váltogatni a szolgáltatót sem.

Tetszik

Szóval a hónapokkal a bemutató előtt kiszivárogtatott fotókon nem szokott tetszeni a termék. Aztán jön a bemutató és megláthatjuk nagyjából ugyanazt a terméket, csak annyi a különbség, hogy ott már sokkal jobban néz ki. Aztán kiteszi az Apple a nagy felbontású, profi fotókat a készülékről, ahol a korábbinál megint jobban néz ki. Legkésőbb ekkor már azt gondoja az ember, hogy ezt meg kellene nézni élőben is. Amikor pedig élőben látom, akkor pedig nem is értem, hogy korábban miért kételkedtem az új készülékkel kapcsolatban.

Az iPhone 5 megint egy ilyen. Annak idején nem tetszett az iPhone 4, sokkal jobban tetszett a 3G/3GS, azonban ahogy telt az idő, egyre jobban megtetszett a 4/4S külseje. Mivel szinte naponta láthatunk ilyen készüléket, ezért teljesen hozzászokik az ember a korábbinál kicsit más dizájnhoz.

Az iPhone 5 sem tetszett a korábbi képeken, most meg egészen csinos készüléknek tűnik, elég megnézni a termékoldalon található képeket (egyébként az iPhone 5-tel kapcsolatban leginkább az arányok eltolása miatt aggódtam, de ez sem olyan vészes, mint ahogy korábban tűnt, könnyen hozzá lehet szokni).

A fanyalgóknak

Az igaz, hogy nem hozott olyan nagy újdonságokat az iPhone 5, mint azt sokan várták volna, de őszintén: mit várunk még egy okostelefontól? Így is bőven tudja azt – sőt, még jóval többet is, mint – amire egy átlagfelhasználónak szüksége van a telefonáláson és az SMS küldésen kívül: elektronikus levelezés, böngészés, Facebook, Twitter, Skype, rátehetünk egy rakás zenét, van térkép és iránytű, naptár és diktafon, fotókat és videókat készíthetünk vele, ott a Siri, ott a végtelen mennyiségű egyéb alkalmazás és minden adat mehet a felhőbe ha éppen valakinek ahhoz van kedve, így a szinkronizálás is végtelenül leegyszerűsüdik. Az internet szinte bárhonnan elérhető, csak legyen térerő, vagy Wi-Fi, ami elérhető. Egyszerűen egy helyen van minden, ha éppen szükség van rá. Kis túlzással azt mondhatom, hogy szinte a zsebemben van az irodám, ha nálam van az iPhone és ha van térerő. Szóval a fanyalgókat tényleg nem értem azzal kapcsolatban, hogy mit kellene tudnia még egy okostelefonnak.

Mindenki másnak

A sok apró újdonság miatt viszont méginkább használható lesz a készülék, megint rengeteget dolgoztak azon a mérnökök, hogy javítsanak a felhasználói élményen, elég csak a továbbfejlesztett fülhallgatóra, a mesterséges zafírkristály bevonatú (kevésbé karcolódik), 8 megapixeles iSight kamerára, vagy a korábbinál vékonyabb és könnyebb telefonra gondolni, de lehetne folytatni a listát azokkal a dolgokkal, amelyek csak most, az új készülékbe kerültek bele.

Akik még velem együtt a 3GS készüléküket használják, azoknak lassan itt a váltás ideje. Újabb egy évet már egészen biztosan nem lesz érdemes várni azoknak sem, akiknek az iPhone 5 nem tetszik annyira, még úgy sem, hogy a 3GS készülékekre is fel lehet tenni az iOS 6-ot.

Gmail: pont(ok) a felhasználónévben

2012. szeptember 10. hétfő

A következő érdekes dologra bukkantam a Google Support oldalán:

Néha kaphat olyan üzenetet, amelyet az Önéhez hasonló címre küldtek, ám a címben nem ugyanannyi pont van, mint az Önében, vagy más a pontok elrendezése. Tudjuk, hogy elbizonytalaníthatja a gondolat, hogy a rendszer valaki más e-mailjeit irányította az ön fiókjába, de ne aggódjon: mindkét cím az Öné.

A Gmail a felhasználónevekben nem ismeri fel karakterként a pontokat, így a pontok hozzáadása a Gmail-címekhez, illetve elhagyásuk nem befolyásolja a tényleges célként működő címet; az összes levél Önhöz – és kizárólag Önhöz – érkezik.

[…]

Ezek a címek mind ugyanahhoz a személyhez tartoznak. Ezt saját maga is tapasztalhatja, ha úgy próbál meg bejelentkezni a felhasználónevével, hogy hozzáad vagy elhagy belőle egy pontot. Ekkor változatlanul be tud jelentkezni a fiókjába.

Tényleg így van, ettől függetlenül mégis rettentően zavaró a dolog. A múltkor már írtam erről és azóta is kapom a rossz címre küldött, kéretlen leveleket, bár az ugye nem a fenti okok miatt van.

Minden esetre azért ma megnyugodtam, hogy nem a névrokonaim kapják meg a nekem szánt leveleimet, mert ma már ez is megfordult a fejemben az egyik beérkezett levél kapcsán.

Szolgálati közlemény

2012. szeptember 8. szombat

Frissült végre a blog, a WordPress legújabb verziója (3.4.2-es) van fent. Kicsit kipucoltam az adatbázist, „felcímkéztem” néhány korábbi bejegyzést, ahol ez elmaradt és nagyon remélem, hogy mostantól megszűnnek a blogbejegyzések időzített megjelenítésével kapcsolatos problémák is. Szeretem használni ezt a funkciót, de az utóbbi időben elég sok problémám volt vele.

Ezen kívül feltettem végre egy borítóképet a blog Facebook-oldalára. Sajnos a Facebook még mindig erősen veszteséges tömörítéssel hajlandó csak dolgozni, de valamit már muszáj volt már kezdenem vele, nagyon üresnek tűnt az oldal (nem beszélve arról, hogy az utóbbi időben elhanyagoltam a frissítését is).

Szeptemberben előre láthatólag jön néhány érdekesebb téma, úgy hogy érdemes lesz figyelnie annak a frissítéseket, aki nem akar lemaradni. 🙂

Idén negyven éves az email

2012. szeptember 4. kedd

Bármennyire is hihetetlen, idén 40 éves az email, mely Ray Tomlinson nevéhez köthető. Az első elektronikus levelet egy olyan számítógépről küldte, mely ugyanabban a szobában volt, mint amelyikre megérkezett. 😀 (Figyelem, itt még az internet előtti időkről beszélünk!)

Valamiért korábban elmaradt a blogon, de tavaly óta hivatalosan az email egybe írandó (kis e betűvel), a korábbi kötőjeles változat helyett (itt szeretném megjegyezni, hogy a kiejtés szerinti változat – azaz „ímél” – is megfelel a magyar helyesírás szabályainak, de ez szerintem borzalmasan néz ki).

Egyébként elég nehéz megszokni nekem is a kötőjel nélküli változatot, rendszeresen és automatikusan kötőjellel írom, aztán rögtön javítom is – amikor épp eszembe jut.