‘Firefox’ címkével ellátott bejegyzések

Visszavonták az új Firefoxot

2012. október 12. péntek

Nagyjából másfél évvel ezelőtt írtam egy Erőltetett menet c. bejegyzést, amiben nem értettem egyet a szoftverfejlesztés azon formájával, amikor előre meghatározott időközönként adnak ki egy-egy új verziót, nem pedig akkor, amikor elkészül.

Tegnapi cikk az indexen (szintén Visszavonták az új Firefoxot címmel):

Egy nappal az új, 16-os verzió kiadása után a Mozilla visszavonta a Firefox böngésző friss változatát. A böngészőben egy olyan biztonsági rést fedeztek fel a programozók az első napon, amit kihasználva egy trükkösen összerakott weboldal kódja a böngészőből ki tudja szedni az addig meglátogatott weboldalak listáját. A komoly kémkedési potenciál miatt a Firefox 16-ot azonnal leszedték a hivatalos letöltési oldalról, és a fejlesztők minden felhasználónak azt ajánlják, térjenek vissza a legutóbbi, 15.0.1-es verzióra. A Mozilla programozói most gőzerővel dolgoznak a hibamentesített 16-os verzión.

A helyzet annál is kínosabb, mert a 16-os verzió többek között a 15-ösben foltozott volna be biztonsági réseket, a Mozilla saját adatai szerint 14-et.

[...] A biztonsági rés, és a friss verzió visszavonása komoly presztízsveszteség a Firefoxnak, annak ellenére, hogy a hibát még éppen az utolsó pillanatban sikerült megfogni, és egyelőre nem érkezett jelentés arról, hogy hekkertámadás, cyberkémkedési akció, vagy vírus használta volna ki azt.

Ezért felesleges kapkodni vele, mert azon kívül, hogy csak maguknak csinálnak ezzel – nem kevés – plusz munkát, még több millió felhasználóban is sikerül nekik kellemetlen emlékeket hagyni a mostanában amúgy sem szárnyaló szoftverükkel.

Évekig a Firefox volt az alapértelmezett böngészőm, ma meg már szinte csak akkor nyitom meg, amikor tesztelek vele egy átadás előtt álló munkát. Kár érte, egykoron egy jó szoftver volt. :(

A Google Chrome az első helyen

2012. május 21. hétfő

Eljött végre az a nap is, amikor a Google Chrome lett a világ legnépszerűbb böngészője. Szép teljesítmény volt ez alatt a néhány év alatt így a semmiből eljutni ide, még akkor is, ha egy olyan cég áll mögötte – olyan lehetőségekkel – mint amilyen a Google.

Globálisan így néz ki a mozgolódás az elmúlt egy évben a böngészők piacán a StatCounter szerint:

Magyarországon jelenleg még mások az arányok, a Mozilla Firefox vezet, de annak is erősen és folyamatosan csökken az előnye a Chrome-mal szemben:

Az éves statisztikából pedig egyértelműen kiderül, amit eddig is tudtunk: a Chrome leginkább az IE kárára jutott egyre feljebb és feljebb az elmúlt évek folyamán, aminek őszintén szólva így fejlesztői szemmel egyelőre nagyon örülök:

Böngésző témában elég konzervatív vagyok, évek óta a Safari az elsődleges böngészőm és nem nagyon akarom lecserélni. Viszont mégis azt vettem észre, hogy egyre többet használom a Chrome-ot. Alapban úgy néz ki, hogy általános böngészésre Safarit használok és mivel az az alapértelmezett, ezért minden link mindenhonnan abban nyílik meg. Fejlesztésre pedig nyitva van a Chrome, amit viszont egyre többet és többet használok fejlesztésen kívül is. Odáig mondjuk még nem jutottam el, hogy átpakoljam a könyvjelzőimet is, de azért már megfordult a fejemben.

A Firefoxról pedig inkább ne is szóljunk most semmit, az utóbbi időben megint használhatatlan a lassúsága Mac alatt (legalábbis nekem). Opera érdekes, de nem jön be annyira a nagyon egyedi megoldásai miatt, Internet Explorert meg inkább megint ne említsük meg, de szerencsére nem is létezik OS X alatt.

Firefox 7

2011. október 1. szombat

Szeretem, amikor egy szoftverbe nem csak újdonságokat pakolnak, hanem időnként optimalizálják is és próbálják elérni, hogy gyorsabban fusson, ugyanakkor viszont beérje kevesebb memóriával is. Le a kalappal a Mozilla fejlesztői előtt, a hetes Firefox egy nagyon kellemes meglepetés lett OS X alatt.

A memóriahasználatot nem nagyon szoktam figyelni (állítólag ez már jóval kevesebbel is beéri mint az elődje), inkább azt figyelem, hogy egy új ablak vagy tab mennyi idő alatt nyílik meg és sok-sok aktív tabbal mennyire lassul be. Bár az új ablak nyitását még azért lomhának érzem, de összességében az egész szoftver jóval gyorsabb lett, élvezet használni. Talán ez az eddigi leggyorsabb Firefox, amivel találkoztam.

Amikor a gyorsítótár lassít…

2011. június 27. hétfő

Talán a legegyszerűbb módszer arra, hogy felgyorsítsuk a böngészőnket az az, ha időnként manuálisan töröljük a gyorsítótárat (cache), vagy kisebbre állítjuk a böngészőben megadott értékeket. Nem gondoltam, hogy egy napon pont erről fogok blogbejegyzést írni, de úgy veszem észre, hogy rengeteg ember nem is tud a gyorsítótárnak még csak a létezéséről sem.

Vannak napok, amikor bizony 24 óra alatt az általam meglátogatott weboldalak száma eléri a több ezret és sajnos – a nevével ellentétben – ilyenkor a böngésző gyorsítótára inkább csak hátrány, mint előny. Csak csendben megjegyzem, hogy eddig sajnos egyik böngésző sem tudott hosszabb távon (mondjuk 48 órán keresztül) megbirkózni az általam megtekintett oldalak mennyiségével (twitter linkek, RSS feedek, webfejlesztés, szakmai anyagok stb), érezhető belassulás nélkül.

A fenti okok miatt naponta, manuálisan (általában akkor, amikor a nap folyamán először a gép elé ülök) törlöm a gyorsítótárat és az előzményeket a Safariból (Chrome-ból, Firefox-ból, vagy ami épp a kezem ügyébe akad), azonban ezt a múlt héten valami oknál fogva sikerült kétszer is elfelejtenem egymás után. Az eredménye az lett, hogy a Safari elég érezhetően belassult és nehézkes volt már a böngészés.

Persze beállíthatnék egy kisebb értéket is az oldalak gyorsítótárazásánál, de mivel webre fejlesztek, ezért a fix szélességű betűtípuson és annak méretén kívül nem módosítom az alapértelmezett beállításokat. Pontosabban dehogynem, a Safarinak nem engedem meg, hogy használja a címjegyzéket, ill. az „Open ‘Safe’ files after downloading sincs kipipálva…

Mire való a cache?

A cache (más nevén gyorsítótár) tulajdonképpen arra való, hogy ha meglátogatunk egy webhelyet, akkor a már egyszer letöltött képek, ill. a webhely részét képező fájlok a merevlemezünkön eltárolásra kerülnek. Amikor pedig a következő alkalommal járunk ugyanazon a weboldalon, a böngészőnek nem kell újból letölteni az oldalt alkotó elemeket, hanem egyszerűen (az internetkapcsolatnál sokkal-sokkal gyorsabb) merevlemezről tölti be azokat, megspórolva ezzel akár több másodpercet, ill. akár több MB hálózati forgalmat is. Jól járunk mi (gyorsabban töltődik be az oldal), jól jár az internetszolgáltató (kisebb hálózati forgalom), ill. jól járnak a szerver üzemeltetői is (kisebb terhelés). Természetesen most itt ne egy olyan oldalra gondoljunk, ami mindennel együtt kitesz 2-3 MB-ot és van naponta 10 látogatója, hanem egy olyanra, ahol van napi százezer oldalletöltés (ez már ugye naponta több száz gigabájtnyi adatforgalmat is eredményezhet).

Ha viszont megnézünk néhány ezer oldalt és az ezekről eltárolt információkat később már nem használjuk fel, akkor azok csak feleslegesen foglalják a helyet a lemezen és feleslegesen lassítják a rendszert.

Tehát összegezve: azokat az oldalakat érdemes gyorsítótárban tárolni, amiket napi rendszerességgel (esetleg naponta többször is) meglátogatunk. Ilyenkor van leginkább értelme a gyorsítótár használatának. Az „ipari méretekben” történő böngészésnél / oldalletöltéseknél inkább hátrány, mint előny.

Egyébként én a magam részéről azt tartanám ideálisnak, ha beállíthatnám, hogy melyik oldalakat tárolja gyorsítótárban a böngésző (az összes többit ne). Sajnos ilyen böngészőt nem ismerek (tessék, itt egy jó ötlet a fejlesztőknek egy újabb funkció beépítéséhez, ami ma még nincs elterjedve). Az Opera beállításai mondjuk elég részletesek, de még az sem az igazi.

A teljesség igénye nélkül összeírtam, hogy az ismertebb böngészőkben hol kell a gyorsítótárat törölni, hátha többeknek hasznos lesz. Ez böngészőnként, operációs rendszerenként és nyelvenként eltérhet, de egy pici körültekintéssel bárki megtalálhatja akkor is, ha egy másik menüpontba lenne eldugva (az alábbi lista Mac OS X-re vonatkozik):

  • Safari
    Safari / Reset Safari…
  • Chrome
    Chrome / Böngészés adatainak törlése…
  • Firefox
    Eszközök / Előzmények törlése…
  • Opera
    Tools / Delete Private Data…

Erőltetett menet

2011. április 13. szerda

Hamarosan a Mozilla is beáll azoknak a sorába, akik előre meghatározott időközönként fognak szoftvert kiadni. Egészen pontosan a Firefoxról van szó, ami jelenleg a négyes változatnál tart, de a tervek szerint még idén jön az ötös, a hatos és a hetes változat. Nem a Mozilla az első, aki ilyent csinál, így ebben nincs is semmi meglepő. Amin meglepődtem az az, hogy ők is átállnak az ilyen fix időközönként való kiadásokra.

Nyilván marketing szempontjából jó dolog, mert az átlagember számára is jobban hangzik, hogy nem a négyes változatnál tart év vége felé a Firefox, hanem mondjuk már a 7-est adják ki, csak éppen ettől még nem kerül bele több hasznos dolog és jobban összemosódnak a főverziók közötti különbségek. Ha pedig valamelyik újdonság fejlesztésével nem végeznének időben, akkor az majd a következő változatba fog belekrülni (a Firefox esetében 18 hetente terveznek kiadni egy-egy újabb főverziót).

Annak idején nagyon tetszett a Debian hozzáállása a kiadásokhoz: majd akkor adjuk ki a szoftvert, ha elkészül. Sajnos azóta ők is megváltoztatták ezt a gyakorlatot.

A szoftverfejlesztés nem olyan dolog – főleg nem az ilyen szoftverek esetében – amit ennyire pontosan lehet ütemezni, 18 hét ilyen szempontból nagyon rövid idő. Illetve ütemezni azt lehet, csak ha előbb kerül ki egy főverzió a felhasználókhoz, akkor értelemszerűen kevesebb újdonság kerül bele. Persze ezek csak számok, az adott szoftver funkcionalitásában és használhatóságában (elvileg) nincs jelentősége.

Nyilván megvan az oka, hogy miért döntöttek így a fejlesztők és biztos megint én vagyok maradi gondolkodású, de nekem mégis csak jobban tetszik az, ha egy szoftver főverziókat jelölő száma csak akkor ugrik egyet, ha az valóban indokolt és nem akkor, ha azt a marketing vagy bármi más úgy kívánja.

Biztonsági kockázatot növelő változtatás a Firefox 4-ben

2011. április 1. péntek

A Firefox 4-es verziójába több, a böngésző grafikus felületét érintő változtatás is belekerült. Ezek közül az egyik érinti a felhasználó weboldal általi értesítését szolgáló dialógusablakok megjelenését is, melyeket a JavaScript alert(), confirm() és a prompt() függvényeivel érhetjük el.

A Firefox 4 előtti változatokban – ill. a többi böngészőben – az ilyen ablakok kinézete megegyezik az adott operációs rendszer grafikus felületének stílusával. Ameddig a többi ilyen ablakot drag and drop módszerrel akár a böngésző ablakán kívül is elhelyezhetjük, addig a 4-es Firefoxban lévő változat egyáltalán nem mozgatható és minimális időráfordítással bárki készíthet ilyen stílusú párbeszédablakot, pusztán JavaScript és CSS segítségével.

Ennek az egésznek a veszélye abban nyilvánul meg, hogy az átlagfelhasználók hozzászoknak az ilyen ablakokhoz és nem fogják tudni megkülönböztetni a böngészők és pl. a kártékony kódot tartalmazó weboldalak által küldött üzenetet, ezért könnyen vissza lehet majd élni egyes felhasználók bizalmával. Márpedig ha vissza lehet élni, akkor lesznek olyanok, akik ezt meg is teszik.

Láthattunk már hasonló trükköket az iPhone-on futó Safarival kapcsolatban, amikor az eredeti címsort kicserélve megtévesztik a felhasználót akár a webcímek valódiságát, akár a kapcsolat biztonsági fokát (http/https) illetően. Szerintem nagyon rossz és nem átgondolt ötlet volt a Mozilla részéről a GUI ezen részének ilyen irányú módosítása, sok probléma lehet még ebből.

Firefox 4 RC

2011. március 22. kedd

Letölthető a Firefox 4.0 RC (kiadásra megjelölt) változata, ami nagyjából véglegesnek tekinthető. Most attól eltekintenék, hogy részletesen felsorolnám az újdonságokat, inkább csak néhány dolgot emelnék ki, azokat, amik nekem tetszenek, vagy amik engem zavarnak.

Akiket a részletek érdekelnek, azok itt szinte mindent megtalálnak: http://www.mozilla.com/en-US/firefox/4.0/releasenotes/

A felületén a megszokotthoz képest elég nagy változtatást csináltak, de ez így elsőre számomra tetszetős és jobban kézre is áll, mint a korábbi elrendezés. Az indítás is sokkal gyorsabb lett (legalábbis Mac OS X 10.5.8 alatt) és úgy érzem, hogy a böngésző is fürgébb a használat közben. Ez nagyon jó hír, mert az utóbbi időben egyre lomhább és nehezebben kezelhető lett az egész.

Két dolog javítását vártam nagyon: az egyik az az, hogy egységesen kezelje a Firefox is OS X alatt a lenyíló listákat, mert elég nagy kuszaság van ezen a téren. Nagy valószínűséggel egy átlagos felhasználónak fel sem tűnik, engem viszont nagyon zavar. Csináltam is róla néhány képernyőképet, hogy egyértelműbb legyen a dolog. Az egyik a dobozon belüli szöveg pozicionálása. Ez a Safarinak nem jelent gondot, ugyanakkor a Firefoxnak a szöveget csak nagyon ritkán sikerül függőlegesen középre igazítania:

A második kép bal oldalán az OS X “szabvány” legördülő menüje látható, ezt  a Safari pl. gond nélkül kezeli mindegyik weboldalnál. A kép jobb oldalán pedig látszik, hogy a Firefox néha másikat jelenít meg (a mai napig nem sikerült rájönnöm, hogy mi a különbség, bár az is igaz, hogy olyan nagyon nem is néztem utána):

Elvileg mindkettő csak egy sima select tag a HTML kódban, különösebb formázás nélkül. Sajnos a 4-es verzióban is úgy néz ki minden, mint a korábbi változatokban, nem módosítottak a lenyíló listák megjelenésén.

A másik dolog pedig, hogy már többen is panaszkodtak olyanok, akik szerettek volna hozzászólni a bloghoz: amennyiben pl. hibásan adták meg a kérdést pl. a Milyen nap van most? mezőben, abban az esetben a Firefox képtelen volt a vissza gomb megnyomása után beilleszteni a már korábban begépelt szöveget a szövegmezőbe. Elég bosszantó amikor mondják, hogy írtak egy fél oldalas hozzászólást, nem jól adták meg a választ, nem töltöttek ki egy mezőt és a vissza gomb megnyomása után csak az üres szövegmezőt találták ott. Ilyenkor nyilván a legtöbb látogató tovább áll és a nagy részük valószínűleg nem gépeli be újból a szöveget. Ezt a problémát egyébként elsőre nem értettem, mert alapban régóta Safarit használok, az meg ezt a dolgot gond nélkül kezeli, megjegyzi a bevitt szöveget. Javítva sajnos ez sem lett – bár ez talán nem is annyira javítás, inkább egy plusz kényelmi funkció.

Nem hinném egyébként, hogy a webfejlesztők feladata lenne megoldást találni erre, főleg nem ma, amikor ennyire zajlik a közösségi élet a neten (ráadásul más böngészők, mint pl. a Safari, vagy a Chrome is támogatja ezt).

Tehát összességében a változtatások tetszenek, a problémákra a megoldás elmaradt, de ez utóbbitól függetlenül nem sok kellene már ahhoz, hogy ezek után a Firefoxot napi rendszerességgel használjam böngészésre is a tesztelés és hibák keresése mellett – még a jóval lassabb indítás ellenére sem. Az ok pedig az, hogy úgy tűnik, hogy képtelen vagyok megszokni a Safari könyvjelzőkezelőjét, mert hiányzik a Firefoxban régebben már jól megszokott oldalsáv, ami akkor is nyitva lehet, amikor böngészek és közben az oldal tartalma is látszik. Így közel sem érzem annyira átláthatónak. Márpedig a könyvjelzőkezelő legalább olyan fontos egy böngészőben, mint a címsor, teljesen alap dolognak számít. Ugyanakkor viszont ezek az elcsúszkált szövegek, meg a felemás megjelenés nagyon zavar, ameddig ezt nem javítják, egészen biztos, hogy marad a Safari.

A tökéletes böngésző pedig azt hiszem, hogy nekem valahol a Safari gyorsaságának és kényelmének, valamint a Firefox könyvjelzőkezelőjének keresztezésében lenne.

Élet a Windowson túl

2010. március 28. vasárnap

Az Ubuntu 9.10 kezelőfelülete

Mivel túlnyomórészt Windows-felhasználók látogatják ezt a blogot és az ismerőseim nagy része is Windowst használ, ezért szeretnék írni arról, hogy milyen az élet a Windows nevű operációs rendszer nélkül, egészen pontosan azon túl.

Épp a héten mosolyogtak meg megint azért, mert egy kb. 4-5 perce homokórázó Windows XP mellett állva kijelentettem, hogy ilyen Linux és Mac alatt nincs. Sajnos a Windowst használóknak teljesen természetes, hogy folyton a homokórára kell várni, vírusírtót kell telepíteni, folyton a rendszert kell karbantartani és nem egyszer nem segít más a problémákon, mint egy újratelepítés. Az eddigi “csúcstartó” Windows XP, amit ismerek, az egy kb. 5 éve feltelepített példány, de hozzá tartozik az is, hogy ez egyrészt nagyon ritka eset, másrészt pedig mára már az is nagyon belassult annak ellenére, hogy szinte csak szövegszerkesztésre és netezésre van használva.

Sajnos sokan nem is tudják, hogy a Windowson túl is van élet és nem is csak egy lehetőség van a váltásra, ráadásul azoknak is a nagy része ingyenes…

(tovább…)

“Modern böngészők modern alkalmazásokhoz”

2010. február 8. hétfő

A Google a vállalati blogjában bejelentette, hogy 2010. március 1. után nem támogatja tovább a régi böngészőket és arra bíztatja az embereket, hogy ha valaki régebbi verziójú böngészővel netezik, az váltson újabbra (Firefox 3.0, Internet Explorer 7.0, Safari 3.0  vagy Chrome 4.0, vagy ezeknél újabb böngészőket ajánlanak), ugyanis a Google-féle szolgáltatások között lesznek olyanok, amik nem fognak rendesen együttműködni a régebbi böngészőkkel.

Ezt a dolgot már nagyon rég meg kellett volna lépni, leginkább a 6-os verziószámú Internet Explorer leváltása miatt. Ugyanis még mindig sok felhasználó használja (pedig már amúgy is régóta elavultnak számít) az IE ezen változata.

(tovább…)