‘Internet’ címkével ellátott bejegyzések

Néhány gondolat az iWiW-ről

2013. január 5. szombat

Van valami, amivel az iWiW még mindig nagyságrendekkel jobb, mint bármelyik másik közösségi oldal. Egyetlen egy dolog, amin még ugyan lehetne javítani, de a jelenlegi formájában is verhetetlen. Kitaláljátok, hogy mi az?

Ez a kereső. Bárkit keresünk, beírjuk róla azt a néhány paramétert, amit ismerünk és már meg is van az illető (azok közül, akik még fent vannak és akik a legalapvetőbb adatain kívül mást is megadtak). Itt most nem az ismerősökre gondolok, hanem azokra, akikről csak valamilyen minimális információnk van.

Ezzel ellentétben a Facebook egy teljesen másik szempontból közelíti meg a keresést, ami sokkal gyorsabb, látványosabb és azonnali eredményt is ad, de ez csak akkor használható így hatékonyan, ha nem egymilliárd felhasználó van a rendszerben, vagy ha viszonylag ritka neve van az illetőnek, esetleg sok a közös ismerős.

Rossz nézni, ahogy szépen lassan kihal és tönkremegy a legnagyobb hazai közösségi oldalunk, amely ha időben került volna hozzáértők kezébe, akkor nem járt volna így. Sőt, megkockáztatom azt is, hogy nem a Facebook lenne most a legnagyobb közösségi oldal, hiszen az iWiW-nek hatalmas – kb. 2 évnyi – előnye volt a kezdet kezdetén a Facebookhoz képest.

Ez megint olyan tipikus magyar dolog, amitől elmegy az ember kedve és nem akar büszke lenni arra, hogy magyar.

Gmail: pont(ok) a felhasználónévben

2012. szeptember 10. hétfő

A következő érdekes dologra bukkantam a Google Support oldalán:

Néha kaphat olyan üzenetet, amelyet az Önéhez hasonló címre küldtek, ám a címben nem ugyanannyi pont van, mint az Önében, vagy más a pontok elrendezése. Tudjuk, hogy elbizonytalaníthatja a gondolat, hogy a rendszer valaki más e-mailjeit irányította az ön fiókjába, de ne aggódjon: mindkét cím az Öné.

A Gmail a felhasználónevekben nem ismeri fel karakterként a pontokat, így a pontok hozzáadása a Gmail-címekhez, illetve elhagyásuk nem befolyásolja a tényleges célként működő címet; az összes levél Önhöz – és kizárólag Önhöz – érkezik.

[...]

Ezek a címek mind ugyanahhoz a személyhez tartoznak. Ezt saját maga is tapasztalhatja, ha úgy próbál meg bejelentkezni a felhasználónevével, hogy hozzáad vagy elhagy belőle egy pontot. Ekkor változatlanul be tud jelentkezni a fiókjába.

Tényleg így van, ettől függetlenül mégis rettentően zavaró a dolog. A múltkor már írtam erről és azóta is kapom a rossz címre küldött, kéretlen leveleket, bár az ugye nem a fenti okok miatt van.

Minden esetre azért ma megnyugodtam, hogy nem a névrokonaim kapják meg a nekem szánt leveleimet, mert ma már ez is megfordult a fejemben az egyik beérkezett levél kapcsán.

Idén negyven éves az email

2012. szeptember 4. kedd

Bármennyire is hihetetlen, idén 40 éves az email, mely Ray Tomlinson nevéhez köthető. Az első elektronikus levelet egy olyan számítógépről küldte, mely ugyanabban a szobában volt, mint amelyikre megérkezett. :D (Figyelem, itt még az internet előtti időkről beszélünk!)

Valamiért korábban elmaradt a blogon, de tavaly óta hivatalosan az email egybe írandó (kis e betűvel), a korábbi kötőjeles változat helyett (itt szeretném megjegyezni, hogy a kiejtés szerinti változat – azaz „ímél” – is megfelel a magyar helyesírás szabályainak, de ez szerintem borzalmasan néz ki).

Egyébként elég nehéz megszokni nekem is a kötőjel nélküli változatot, rendszeresen és automatikusan kötőjellel írom, aztán rögtön javítom is – amikor épp eszembe jut.

Mivel lehet elrontani egy jó szolgáltatást?

2012. július 20. péntek

Azok közé tartozom, akik jobban szeretik, ha a levelei a gépén vannak és nem a felhőben. Ehhez talán még abban az időben szoktam hozzá, amikor még az ADSL viszonylag kevés helyen volt elérhető, a mobilnet pedig iszonyatosan drága volt, notebookot használtam és így bárhova mentem, mindig elérhető volt minden adatom akkor is, ha nem tudtam az internetre felcsatlakozni, vagy ha túl szűk volt a rendelkezésre álló sávszélesség.

Ugyanakkor érdekelnek az IT világ újdonságai, még ha csak kipróbálás szinten is. Tehát ha jön valami új dolog (mondjuk egy új webes szolgáltatás), akkor regisztrálok, kipróbálom, aztán majd eldől, hogy a mindennapi életben is fogom használni, vagy csak egy lesz a listán a sok közül, ami mellett ott a pipa, hogy hallottam/láttam/próbáltam már.

Így lett 2005-ben Gmail fiókom is: szükségem ugyan nem volt rá, de ha már van egy ilyen szolgáltatása a Google-nek, akkor nézzük meg, hogy mit hozott össze a Google csapata. Mivel viszonylag még kevesen használtak a Gmailt, ezért sikerült beregisztrálnom egy vezeteknevem.keresztnevem@gmail.com formátumú e-mail címet, vagyis megelőztem a regisztrálással a névrokonaimat. Ennek viszont csak rövid ideig örülhettem, mert hamarosan rá kellett jönnöm, hogy egy ilyen helyen elsőnek lenni saját névvel nem feltétlenül jó dolog.

A névrokonaim rendszeresen elrontják az e-mail címüket, ha megadják valakinek, vagy ha regisztrálnak valahova, így az elmúlt évek során kaptam:

  • biológia házi feladatot (egy ötödikes kissrác vitatkozott velem, amikor válaszoltam neki arra a levélre, melyben a házi feladatát küldte el nekem, hogy „dehát a Csabi bácsi ezt az e-mail címet adta meg, én jó helyre küldtem – és ezzel a lendülettel elküldte a házi feladata második részét is)
  • kottát, melyet valamelyik fúvószenekar egyik tagjának szerettek volna küldeni
  • online játékokra való beregisztrálás alkalmával kiküldött leveleket
  • Facebook-regisztrációt megerősítő e-mailt
  • teljesen személyes tartalmú, random leveleket
  • meg még egy rakat olyan dolgot, amihez semmi közöm és nem is nagyon tudok mit kezdeni velük.

Egyetlen egy helyre iratkoztam fel ezzel az e-mail címmel, ez pedig a HP hírlevelére volt. Ehhez képest bőven kapok spamet is, pedig semmilyen publikus helyen nem adtam meg a levélcímemet (jó, tudom, a spam nem csak így juthatott el hozzám).

Szóval ezzel az egésszel azt akartam csak elmesélni, hogy milyen „élmények” várnak az emberre, ha egy viszonylag új, de népszerű levelező szolgáltatásba a vezeteknev.keresztnev kombinációval, a többeket megelőzve regisztrálja be magát egy nagyon, esetleg egy közepesen gyakori névvel. :)

Gyorsabb lesz a banki forint átutalás

2012. június 29. péntek
Néhány napja kaptam az OTPdirekt webes felületén a következő üzenetet (a kiemelés nem tőlem származik):
2012. július 1-jétől a gyakorlatban is elindul a napközbeni átutalás. A bankközi utalások többsége legfeljebb négy órán belül fog teljesülni, jelentősen felgyorsítva ezzel két bank ügyfelei között a pénzforgalmat.

Jelenleg egy ilyen utalás csak a megbízás másnapján érkezik meg a megbízótól a címzetthez. A jövőben, ha Ön elektronikus úton (interneten, elektronikus banki rendszeren vagy telefonon keresztül) adja meg belföldi forint átutalási megbízását, akkor az átutalás már aznap teljesül, maximum 4 órán belül. Ez azt jelenti, hogy a megszokotthoz képest egy munkanappal rövidebb lesz a belföldi forint átutalás ideje.

Tényleg örülök neki, de azt mondjuk még mindig nem értem teljesen, hogy miért kell erre 4 órát várni a huszonegyedik században. Persze már ez is egy óriási előrelépés, a korábbi egy munkanappal szemben.

A Google Chrome az első helyen

2012. május 21. hétfő

Eljött végre az a nap is, amikor a Google Chrome lett a világ legnépszerűbb böngészője. Szép teljesítmény volt ez alatt a néhány év alatt így a semmiből eljutni ide, még akkor is, ha egy olyan cég áll mögötte – olyan lehetőségekkel – mint amilyen a Google.

Globálisan így néz ki a mozgolódás az elmúlt egy évben a böngészők piacán a StatCounter szerint:

Magyarországon jelenleg még mások az arányok, a Mozilla Firefox vezet, de annak is erősen és folyamatosan csökken az előnye a Chrome-mal szemben:

Az éves statisztikából pedig egyértelműen kiderül, amit eddig is tudtunk: a Chrome leginkább az IE kárára jutott egyre feljebb és feljebb az elmúlt évek folyamán, aminek őszintén szólva így fejlesztői szemmel egyelőre nagyon örülök:

Böngésző témában elég konzervatív vagyok, évek óta a Safari az elsődleges böngészőm és nem nagyon akarom lecserélni. Viszont mégis azt vettem észre, hogy egyre többet használom a Chrome-ot. Alapban úgy néz ki, hogy általános böngészésre Safarit használok és mivel az az alapértelmezett, ezért minden link mindenhonnan abban nyílik meg. Fejlesztésre pedig nyitva van a Chrome, amit viszont egyre többet és többet használok fejlesztésen kívül is. Odáig mondjuk még nem jutottam el, hogy átpakoljam a könyvjelzőimet is, de azért már megfordult a fejemben.

A Firefoxról pedig inkább ne is szóljunk most semmit, az utóbbi időben megint használhatatlan a lassúsága Mac alatt (legalábbis nekem). Opera érdekes, de nem jön be annyira a nagyon egyedi megoldásai miatt, Internet Explorert meg inkább megint ne említsük meg, de szerencsére nem is létezik OS X alatt.

Több, mint 55.000 Twitter felhasználó jelszava szivárgott ki

2012. május 9. szerda

Tegnapi hír, hogy több, mint 55.000 Twitter felhasználó jelszava szivárgott ki, melyeket a pastebin.com oldalon közzé is tettek ismeretlen hackerek.

Aki teheti, az változtassa meg minél előbb a Twitter jelszavát akkor is, ha nem szerepel a fent említett listán.

A jelszavakról több, mint két évvel ezelőtt írtam már egy részletesebb bejegyzést, amit mindenképpen érdemes elolvasni azoknak, akik nincsenek tisztában annyira ezzel a témával, vagy úgy gondolkodnak, hogy „persze, majd pont az én fiókom jelszavára fáj bárkinek is a foga”.

Egyébként az csinálja jól, aki rendszeresen cserélgeti a jelszavait és egy jelszót nem használ egynél több helyen. Ez nyilván nem olyan egyszerű dolog, de nem árt észben tartani, hogy minél népszerűbb egy ilyen szolgáltatás, annál nagyobb veszélynek van kitéve.

Mire keresett a világ 2011-ben?

2011. december 15. csütörtök

Bővebb információ és további részletek: http://www.googlezeitgeist.com/hu

Használj RSS olvasót!

2011. november 28. hétfő

Biztosan láttál már sok helyen az interneten ilyen (vagy ehhez hasonló) ikont. Ha eddig nem tudtad hogy ez mi és mire jó, akkor most megtudhatod és megtudhatod azt is, hogy hogyan fogja megkönnyíteni az életedet és hogyan tudsz vele napi szinten időt megtakarítani. Ez nem egy új dolog, már sok-sok éve működik és rengetegen használják, azonban megint a napokban jöttem rá arra, hogy mennyi ember van, aki még csak nem is hallott róla.

Technológiai részletekbe most nem mélyedünk bele, csak egy egyszerű, felhasználók számára szóló leírás lesz ez.

Mire jó az RSS feed és hogyan működik?

Az RSS feedek (ejtsd: ereses fíd) és egy RSS olvasó segítségével anélkül is megtudhatod, hogy kedvenc weboldalaid mikor frissültek utoljára, hogy azokra feleslegesen ellátogatnál. Egyszerűen csak fel kell venned a gyakran látogatott oldalaid RSS feedjét az RSS olvasódba és a bejegyzés után rövid idővel már kapod is az értesítést, ha van új tartalom. Ez két ok miatt is nagyszerű megoldás: az egyik az az, hogy nem kell feleslegesen ellátogatnod ezekre az oldalakra (naponta akár többször is), a másik pedig az, hogy ennek ellenére mégsem maradsz le a friss tartalomról, mert viszonylag gyorsan értesítést fogsz kapni az új bejegyzésekről.

Az RSS olvasók

Rengeteg szoftver és webes szolgáltatás támogatja az RSS feedeket. Említhetnénk itt böngészőket és a levelezőprogramokat, de akár a Google Reader szolgáltatását. Ezen kívül természetesen vannak kifejezetten erre a célra kifejlesztett szoftverek is, melyeknek a listáját megtalálod csoportokba sorolva az RSS.lap.hu oldalon.

Az RSS olvasók bizonyos előre meghatározott időközönként automatikusan frissítik az RSS feedeket és amennyiben új tartalom érkezik, akkor azt jelzik nekünk, például valahogy így:

Én a Mac OS X-ben megtalálható Mail.app levelezőprogram RSS olvasóját használom (a képen is ez látható) már évek óta nagy megelégedéssel.

Hol találok RSS feedeket?

Keresd az oldalakon az ehhez RSS ikon hasonló ikonokat vagy jeleket, esetleg a kiírást (RSS feed, RSS hírfolyam, RSS csatorna). Ezekre rákattintva általában bejön az általunk használt böngészőbe az utolsó néhány bejegyzés RSS feedje, ahonnan már könnyű szerrel húzhatjuk át, vagy másolhatjuk ki az olvasóba az RSS feedre mutató URL-t:

Két féle RSS létezik: van olyan, amikor az RSS-ben egy adott bejegyzés teljes tartalma, de van olyan is, amikor csak a bejegyzés „kivonata” érhető el. Mindkét esetben az RSS végén található linkre kattintva bejön az eredeti oldal a böngészőben és elolvasható a teljes cikk, vagy bejegyzés (nálam a teljes bejegyzést kapod, képekkel együtt).

Ha további kérdéseid lennének ezzel kapcsolatban, akkor itt lejjebb bármikor nyugodtan felteleheted.

Ja és még valami: itt iratkozhatsz fel a Csaba’s blog RSS feedjére. Próbáld ki és rövidesen nem fogod érteni, hogy hogy élhettél eddig RSS olvasó nélkül. :)

Hogyan válasszunk internet szolgáltatót?

2011. október 12. szerda

Akár először fizetünk elő internet szolgáltatásra, akár a már meglévő internet előfizetésünket szeretnénk olcsóbbra – esetleg gyorsabbra – cserélni, válaszút elé kerülünk és döntésünktől függően a következő évben akár több tízezer forintot is megspórolhatunk csak ezen az egyetlen egy tételen. Rengeteg internet szolgáltató található hazánkban, mindegyik több csomaggal rendelkezik, melyek egymástól jócskán eltérnek sebesség és ár tekintetében is. A szolgáltatás ár/érték arányát azonban nem minden esetben csak a sebesség és az ár határozza meg.

Ha rászánunk évente negyed órát arra, hogy körbenézzünk a rendelkezésre álló lehetőségek közül, akkor igencsak megkímélhetjük pénztárcánkat, esetleg ugyanazért az összegért akár 50%-kal gyorsabb internethez is juthatunk.

A jelenleg rendelkezésre álló lehetőségek közül a legelterjedtebb (és általánosságban talán a legolcsóbb) az ADSL előfizetés, a legjobb ár/érték arányban pedig az üvegszálas internet vezet. Vannak esetek, amikor csak a mikrohullámú vagy a mobilinternet jöhet szóba és van olyan eset is, amikor a kábelnet tűnik a legjobb választásnak. Bármelyiket is válasszuk (a szükség, a lehetőségek és az erre szánt összeg függvényében), mindenképpen célszerű szétnézni előtte az interneten.

Egyes szolgáltatóknál lehetőség van úgynevezett kombi csomagok előfizetésére is, amikor valamilyen másik szolgáltatást még az internet-szolgáltatás mellé választva jelentős kedvezménnyel juthatunk internethez (pl. internet + kábel tv, vagy internet + kábel tv + telefon egyben). Ennek egyetlen hátránya az, hogy amennyiben valamilyen műszaki hiba lép fel (pl. elvágják valahol a vezetéket, vagy mondjuk a szolgáltató karbantartást végez), akkor egyszerre több szolgáltatás sem érhető el.

Internet szolgáltatónk választása vagy váltása előtt érdemes felkeresni a szelessavkereso.hu oldalt, ahol lakhelyünk megadása után a találatokat tovább szűkítve részletesen kiválaszthatjuk, hogy milyen kritériumok alapján listázza ki a rendszer a különböző szolgáltatókat és a díjcsomagokat.

Jó ha tudjuk, hogy itt sem mindig a legjobbnak tűnő ajánlat a legolcsóbb. Hasonlítsuk össze az ajánlatokat több szempontból is és gondolkozzunk legalább egy éves időtartamban. Ma már az internet a legtöbb háztartásban olyan alapvető dolognak számít, mint az áram, vagy a telefon, így érdemes egy éves hűségnyilatkozatot aláírni, mert a szolgáltatás ára ezáltal jelentősen olcsóbb lehet. Az áraknál mindig az éves előfizetési díjat nézzük (egyben) és ne a havit, mert több helyen ez is csalóka, mivel egyes szolgáltatóknál az egyes csomagok első néhány havi díjai alacsonyabbak, ezáltal néhány hónap múlva sokkal többet kell fizetnünk. Ezen kívül pedig érdemes megkérdezni ismerőseinket is, hogy ki milyen szolgáltatónál fizetett elő és hogy mennyire van megelégedve az adott szolgáltatóval, szolgáltatással.

Forgalom-korlátos szélessávú internet-hozzáférést csak akkor válasszunk, ha tisztában vagyunk a havi forgalmunkkal és az rendszeresen a szerződésben foglaltakon belül marad.

Nem árt azt sem szem előtt tartani, hogy nincs mindenkinek szüksége feltétlenül a legnagyobb csomagra. Levelezésre, átlagos böngészésre az 1-2 megabites net is bőségesen megteszi. A szélessávú internetnek köszönhetően ma már egy átlagos weboldal betöltésekor nincs akkora különbség időben a különböző csomagoknál mint az internet hőskorában. A gép előtt ülve szakember legyen a talpán az, aki megmondja egy átlagos weboldal betöltési idejéből, hogy az egy 5, vagy egy 10 megabites interneten keresztül töltődött be. Nagy mennyiségű adat letöltésénél már persze más a helyzet, a sebességkülönbség olyankor jön elő leginkább. Vannak olyan helyek, ahol az üvegszálas net már-már olyan árban van, mint egy néhány megabites ADSL, így nem kérdés, hogy melyikre fizetünk elő, de azért ez még az ország nagy részén egy jó darabig csak álom marad.

Lehet spórolni az átutalásos fizetési mód kiválsztásával is, ez ugyanis általában olcsóbb. Valójában nem tehetné meg egyetlen szolgáltató sem, hogy azokat az előfizetőket, akik sárga csekken fizetik a havidíjat, megvágja 2-300 Ft-os többletköltséggel befizetésenként, de nem kell félteni őket, ugyanis erre is megtalálták a megoldást: nem a csekkes fizetés kerül többe 300 Ft-al, hanem az átutalásos kerül annyival kevesebbe. Ez persze ugyanazt jelenti, a tényeken nem változtat, csak jobban hangzik és így nem ütközik jogszabályba. További költségtakarékos lehetőség lehet az, hogy – ha már úgyis egy éves szerződést írunk alá, akkor – a teljes éves díjat egyben fizetjük ki a szolgáltatónak, mert általában ilyenkor szintén jelentős kezdvezményeket kaphatunk.

Végezetül pedig: mielőtt lejárna a hűségnyilatkozatunk, nézzünk szét újból a neten, hogy milyen csomagok vannak, hiszen ezek a díjak folyamatosan változnak és folyamatosan vannak akciók is, így egyáltalán nem biztos, hogy az a szolgáltatás, amire egy évvel ezelőtt, kedvezményes áron előfizettünk, ma is versenyképes a piacon.