‘OS X’ címkével ellátott bejegyzések

Apple WWDC 2012 Keynote

2012. június 12. kedd

Ez volt az első Keynote, amit élőben néztem végig, mert az előzőeknél mindig volt valami más elfoglaltságom, ami miatt vagy az elejéről, vagy a végéről sikerült lemaradnom.

Úgy vettem észre, hogy sokan panaszkodtak Twitteren, hogy nem volt nagy durranás, szerintem viszont teljesen rendben volt. Meglepődni nem lepődtem meg semmin, de nem is gondolom azt, hogy minden ilyen eseményen valami eget rengető dolgot kellene bemutatni (az a baj, hogy az emberek már nagyon hozzászoktak ehhez és ha elmarad, akkor hatalmasat csalódnak).

Az eseményről részleteket nem írnék, azokat megírták már rengeteg másik helyen, inkább csak kiemelném a nekem tetsző dolgokat.

Mac Pro vonal — Bár a jelenlegi munkám miatt nem sok hasznát venném egy Mac Prónak (nem tudnám kihasználni annak a hatalmas számítási teljesítménynek a töredékét sem), ennek ellenére mégis nagyon örülök annak, hogy nem szüntette meg az Apple. Egyértelmű, hogy szükség van rá, rengeteg olyan ember van, akinek nem elég egy iMac, vagy egy MacBook Pro. Nyilván nem az otthoni felhasználókat célozzák meg pl. a 12 processzormaggal, így az átlagfelhasználó nem érti, hogy miért olyan nagy gond megszünteti egy ilyen terméket. Szóval a lényeg, hogy a Mac Pro vonal megmaradt, örülhetünk neki.

Itt szeretném zárójelben megjegyezni, hogy a Mac Próról az a véleményem, hogy a világ egyik legszebb (ha nem a legszebb) számítógépe, kívül-belül igényesen van megcsinálva, egyszerűen gyönyörű.

MacBook Pro, retina kijelzővel — Ez már egy ideje várható volt, mégpedig szerintem pont a mindkét irányban duplája méretűre növelt ikonok miatt (különben nem lett volna sok értelme az 1024×1024 pixeles ikonoknak). Tehát az Apple amúgy is drága, hordozható gépéből lett egy még drágább eszköz, mely most már elképesztő felbontással rendelkezik (2880×1800 pixel), mindez 15 inch-es méretbe zsúfolva. Előbb-utóbb egészen biztosan ebben az irányban fog továbbmenni az Apple a többi termékével is, csak idő kérdése. Ez viszont azt jelenti, hogy hamarosan a webes fejlesztéseknél már az ilyen felbontásra is egyre jobban kell gondolni (a grafikákat mindkét irányban dupla felbontásban elkészíteni, hogy később ne kelljen vele újból bajlódni, ill. el lehet kezdeni megírni/átírni a szkripteket arra, hogy a megfelelő eszközöket a megfelelő felbontásban tudjuk kiszolgálni a weben). Meg vagyok róla győződve, hogy hamarosan a többi gyártó is szépen elkezd átállni az ilyen extrém méretű felbontásra, mennek az Apple után.

iOS 6, Maps — Ennek van több nézete is, a térkép és a 3D-s nézet sem néz ki olyan rosszul, de ezt leginkább akkor tudom majd eldönteni, ha élőben látom (minden esetre így kép alapján eddig ez a legszebb 3D-s nézet, amivel egy ilyen térképszoftvernél találkoztam). Vajon mennyi idő kell majd ahhoz, hogy ez a 3D-s nézet elérhető legyein itt Európa kellős közepén is, Budapesten, vagy akár egy nagyobb városban, pl. Pécsen? Nagy valószínűséggel még sok-sok év.

iOS 6, Siri — Az iPhone 3GS készülékektől felfelé elérhető lesz az iOS 6 (és ezzel együtt a Siri is). Bár az kérdéses, hogy egy 3GS-en mennyire fog akadozni a 6-os iOS, amikor az iOS 5-re is sokat kell várni néha, de ha Cupertinóban azt mondják, hogy menni fog, akkor nagy valószínűséggel azt használni is lehet majd.

OS X Mountain Lion — A Twitter és Facebook sokak által használt dolog, de azt mondjuk nem értem, hogy miért van arra szükség, hogy ilyen mélyen, rendszer szinten integrálják. Az OS X árát viszont megint nagyon jóra sikerült: $19.99 egyszerűen nem pénz egy ilyen operációs rendszerért.

OS X Mountain Lion, Power Nap — Ez az „álmában frissítjük a Mac-et” elgondolás így elsőre egészen szimpatikus dolognak tűnik, főleg akkor, ha az amúgy is nagyon csendes gépek ventilátorai nem zúgnak fel és mégis naprakészen tartják az operációs rendszert.

Nagyjából ennyi, a két órás Keynote alatt bemutatott többi dolog annyira nem fogott meg, ill. nem mozgatta meg a fantáziám. 🙂

Egy dollárba kerül a ForkLift

2012. május 23. szerda

Nem tudom, hogy kell-e annál jobb promóció bárminek, amit el akarnak adni, mint hogy az árát ilyen extrém módon leviszik: a ForkLift 2.5-ös verziójának a Mac App Store-ban most limitált ideig $0.99 az ára, a korábbi $29.99 helyett.

Bár már többször is le volt árazva eddig az idők során, azonban ez most olyan mértékű akció, amit egyszerűen nem szabad kihagyni, ez talán most egy soha vissza nem tértő alkalom. A ForkLift weboldala itt érhető el, a Mac App Store-ban pedig erre található.

Aki esetleg nem ismerné: a magyar fejlesztésű Mac-es fájlkezelő alkalmazás olyan OS X alatt, mint Windows alatt a Total Commander. Tulajdonképpen annyi mindent nem tud — de legyünk őszinték, annyi mindenre nincs is szüksége egy átlagos, de még egy nem átlagos felhasználónak sem.

Azt azért nem árt tudni, hogy a futtatásához OS X 10.7-es (Lion), vagy újabb operációs rendszer szükséges.

A Google Chrome az első helyen

2012. május 21. hétfő

Eljött végre az a nap is, amikor a Google Chrome lett a világ legnépszerűbb böngészője. Szép teljesítmény volt ez alatt a néhány év alatt így a semmiből eljutni ide, még akkor is, ha egy olyan cég áll mögötte – olyan lehetőségekkel – mint amilyen a Google.

Globálisan így néz ki a mozgolódás az elmúlt egy évben a böngészők piacán a StatCounter szerint:

Magyarországon jelenleg még mások az arányok, a Mozilla Firefox vezet, de annak is erősen és folyamatosan csökken az előnye a Chrome-mal szemben:

Az éves statisztikából pedig egyértelműen kiderül, amit eddig is tudtunk: a Chrome leginkább az IE kárára jutott egyre feljebb és feljebb az elmúlt évek folyamán, aminek őszintén szólva így fejlesztői szemmel egyelőre nagyon örülök:

Böngésző témában elég konzervatív vagyok, évek óta a Safari az elsődleges böngészőm és nem nagyon akarom lecserélni. Viszont mégis azt vettem észre, hogy egyre többet használom a Chrome-ot. Alapban úgy néz ki, hogy általános böngészésre Safarit használok és mivel az az alapértelmezett, ezért minden link mindenhonnan abban nyílik meg. Fejlesztésre pedig nyitva van a Chrome, amit viszont egyre többet és többet használok fejlesztésen kívül is. Odáig mondjuk még nem jutottam el, hogy átpakoljam a könyvjelzőimet is, de azért már megfordult a fejemben.

A Firefoxról pedig inkább ne is szóljunk most semmit, az utóbbi időben megint használhatatlan a lassúsága Mac alatt (legalábbis nekem). Opera érdekes, de nem jön be annyira a nagyon egyedi megoldásai miatt, Internet Explorert meg inkább megint ne említsük meg, de szerencsére nem is létezik OS X alatt.

Susan Kare munkái

2011. december 9. péntek

Susan Kare a ’80-as évek elején csatlakozott az Apple-höz és a Macintosh felhasználói felületének több elemét is ő készítette el – így például jónéhány ismertebb ikont is. De nem csak az Apple-nek, hanem a világ vezető szoftvercégeinek is tervezett ikonokat, ezért az ügyfelei között olyan nevek is szerepelnek, mint az AT&T, Cisco, Facebook, IBM, Intel, Microsoft, Motorola, Nokia, Oracle, vagy pl. a Xerox. Az általa készített munkákból szemezgetnék most párat, melyek talán ismertebbek és amelyek nekem is jobban tetszenek.

Látszólag nem nagy dolog ilyen ikonokat összehozni, viszont aki már egyszer megpróbálkozott vele, az tudja, hogy mégsem olyan egyszerű ez, mint amilyennek látszik… 🙂

Susan nevéhez fűződik többek között a Chicago, a Geneva és a Monaco nevű font is.

Akit esetleg jobban, vagy bővebben is érdekelne a dolog: a fenti ikonok Susan Kare által kiadott különböző nyomtatott, limitált és dedikált formában megrendelhetők a kareprints.com oldalon.

Folyamatosan leálló, majd újra felpörgő merevlemez

2011. november 6. vasárnap

A hétvégén – még a nagy merevlemez-drágulás előtt pár nappal – beszereztem egy nagyobb winchestert (2,5″-os, Western Digital Scorpio Blue). Feltettem rá az OS X-et, majd meglepődve vettem észre, hogy bizonyos időközönként (elég gyakran, percenként több alkalommal) leáll a merevlemez, ill. amikor éppen szeretne írni/olvasni róla adatot a gép, akkor újra felpörög. Utánanéztem a dolognak és szerencsére találtam rá megoldást, melyet most meg is osztanék.

Kis keresgélés után viszonylag gyorsan rájöttem, hogy a fenti probléma nem egyedi eset. Az ilyen leállás-újraindulás az APM (Advanced Power Management) miatt van, mely arra hivatott, hogy a merevlemez – amikor éppen nincs használatban, akkor – a leállással energiát spóroljon. Őszintén szólva nem sok értelmét látom, hogy percenként több alkalommal leáll és újból felpörög, mert egyrészt általában az indításkor több áramot vesz fel minden eszköz, másrészt pedig így az élettartama is csökken… A mérnökök jobban tudják, biztosan tesztelték, kipróbálták, utánanéztek és úgy találták, hogy ez a jobb megoldás, de ennek ellenére (akármilyen mechanizmussal látták is el ezeket a HDD-ket) iszonyatosan zavaró a folyamatos leállást és újraindulást hallani.

Rábukkantam erre az oldalra, ahonnan letölthető egy hdapm-installer.dmg nevű fájl, ami gondoskodik arról, hogy merevlemezünk ne álljon le folyton. A dmg fájlt megnyitva, majd a benne található hdapm.pgk állományt telepítve egyből, újraindítás nélkül megszűnik az idegesítő felpörgés és egy szépen, folyamatosan járó merevlemezt kapunk. Szerencsére a rendszer újraindítása után sem kell újból futtatni semmit, mert a fenti probléma tünetmentesen elmúlik.

Ez egyébként egy évek óta fennálló jelenség, azért írok csak most róla, mert én eddig nem találkoztam még ezzel és egészen biztosan lesz olyan, aki majd még csak ezután fut bele először.

Boxer

2011. október 19. szerda

Azt hiszem, hogy ezt a szoftvert már rengeteg Mac-es ismeri évek óta, én viszont csak nem rég tudtam meg Vilmostól, hogy létezik egy Boxer nevű, ingyenes, nyílt forráskódú, DOS emulátor OS X alá, mely a DOSBox-ra épül. Ettől függetlenül írok róla pár sort, hátha olvassák olyanok a blogot, akinek ez még szintén újdonság.

A használata végtelenül egyszerű, „fogd és vidd” módszerrel tudjuk elindítani a futtatható állományokat, de szükség esetén egy DOS ablakot is nyithatunk, ahol megjelenik a régi időkből jól ismert DOS prompt. Érdemes szétnézni a program beállítási lehetőségei között – pl. Emulation menüpont – mert a mai számítógépeken nem minden esetben úgy futnak a szoftverek, ahogy annak idején.

Megemlíteném még a Boxer kapcsán, hogy az interneten rengeteg régi, DOS-os játékot találhatunk meg és férhetünk hozzá ezekhez sokszor teljesen ingyenesen és egyben legálisan is.

Bár magam is sok éve, rendszeresen végzek társadalmi munkát, de ettől függetlenül sokszor elcsodálkozom az ilyen szoftverek készítőin, akik miután rengeteg órát fordítottak egy-egy program megírására és tesztelésére, azt forráskóddal együtt a köz rendelkezésére bocsájtják – teljesen ingyenesen.

Firefox 7

2011. október 1. szombat

Szeretem, amikor egy szoftverbe nem csak újdonságokat pakolnak, hanem időnként optimalizálják is és próbálják elérni, hogy gyorsabban fusson, ugyanakkor viszont beérje kevesebb memóriával is. Le a kalappal a Mozilla fejlesztői előtt, a hetes Firefox egy nagyon kellemes meglepetés lett OS X alatt.

A memóriahasználatot nem nagyon szoktam figyelni (állítólag ez már jóval kevesebbel is beéri mint az elődje), inkább azt figyelem, hogy egy új ablak vagy tab mennyi idő alatt nyílik meg és sok-sok aktív tabbal mennyire lassul be. Bár az új ablak nyitását még azért lomhának érzem, de összességében az egész szoftver jóval gyorsabb lett, élvezet használni. Talán ez az eddigi leggyorsabb Firefox, amivel találkoztam.

A Mac OS X ereje

2011. augusztus 14. vasárnap

Több, mint 73 nappal, 6 órával és 31 perccel ezelőtt kapcsoltam be a Mac-et. Most viszont eljött az ideje az újraindításnak, mert már jó ideje ott figyeltek az újraindítást is igénylő frissítések a Software Update ablakban. Ha jól rémlik, akkor Debian alatt valamivel több, mint 250 nap volt az eddigi uptime rekord (parancssoros környezet, web- ill. FTP szerver), Windows alatt pedig valami 2 hét körüli időre emlékszem.

A Mac-et ha nem használom, akkor csak sleep módba teszem, ahogy talán a legtöbb Mac felhasználó. Nagyjából 2 másodperccel az Apple menü Sleep menüpontjára való kattintás után már alszik is és kb. ugyanennyi időre van szüksége, hogy az óránként néhány wattot fogyasztó alvó állapotból felébredjen és az összes ablakot a tartalmával együtt a sleep előtti állapotban lássam viszont. Ez főleg akkor hasznos, ha előre láthatólag valamiért hosszabb ideig nem vagyok gépközelben (ez nálam azt jelenti, hogy kb. 20-30 percnél tovább).

Többen kritizálták már a sleep módban történő árampazarlást, de azt sokan nem tudják, hogy ez a fogyasztás ilyenkor minimális (tényleg csak néhány watt). Ha valakinél otthon egy órára véletlenül bekapcsolva marad a TV, akkor az gyakorlatilag több áramot elhasználhat, mint naponta egy Mac alvó állapotban…

Ahhoz pedig, hogy ennyi legyen az uptime, nem kell más, mint vagy egy kis szerencse (hogy hónapokig ne legyen áramszünet), vagy pedig egy szünetmentes tápegység – ahogy erről korábban már írtam is. Mondjuk a Security Update-eket sem a legjobb kihagyni, ezek viszont sajnos ilyen újraindítást igénylő dolgok.

Egyébként még mindig a Leopardot nyúzom és nem hiszem, hogy mostanában válatni fogok Snow Leopardra (pedig a polcon pihen egy az XMS-ből vásárolt páldány), Lionra meg főleg nem. Hiába számít réginek, vagy elavultnak a Leopard, egyelőre a stabilabb működést sokkal többre értékelem, mint a technikai újításokat. Természetesen, ha lenne egy valamilyen második Mac is a házban, akkor biztosan kipróbálnám a Liont, de így inkább egyelőre nem kockáztatom meg.

Gyorsan utána számoltam, hogy ha netán ismét uptime rekordot szeretnék dönteni, akkor mostantól kezdve nagyjából október végéig kellene mennie kikapcsolás és újraindítás nélkül. Ha pedig a következő 17 napban nem kell újraindítani, akkor elmondhatom magamról, hogy idén nyáron összesen csak két alkalommal kapcsoltam be a gépet… 🙂

A MySQL és a Mac OS X

2011. július 18. hétfő

Egy bejegyzés arról, hogy hogyan tudod használni Mac OS X alatt a MySQL-t (MAMP nélkül), ha a „gyári” telepítővel nem sikerült volna összehoznod a dolgot.

Régebben már próbáltam feltenni Leopard alá a MySQL-t, de mivel nem jött össze egyből és nem is volt rá túl sok időm, ezért akkor nem foglalkoztam tovább a dologgal. Szerencsére mindig volt és van a közelben néhány Linux alapú webszerver feltelepített MySQL-lel amit elérek, így nem volt annyira égető a kérdés. Aztán decemberben vásároltam egy Snow Leopard DVD-t, megpróbálkoztam a telepítéssel (nagyon negatív tapasztalat), de a szóban forgó adatbázis-kezelő az alatt sem jött össze. Bár nem a MySQL miatt, de pár órán belül visszatettem a Leopardot és folytattam mindent ott, ahol azelőtt (így gyakorlatilag lett egy teljesen újonnan telepített rendszer, ami alatt a MySQL még mindig nem akart működni).

Akik ismerik a Mac-et, azok tudják, hogy a világon talán Mac-re legegyszerűbb telepíteni bármit is. Az esetek 90%-ban megnyitjuk a .dmg fájlt, feljön egy ablak, ahol közlik velünk, hogy azt az egyetlen egy fájlt húzzuk az Applications könyvtárba és néhány másodpercen belül már indíthatjuk is a frissen telepített szoftvert. Bár néha azért előfordul, hogy parancssorban kell valamit kutyulni, de ezt egyrészt megszoktam Linux alatt, másrészt pedig nem szokott gondot okozni a parancssoros használat.

Néhány napja gondoltam egy merészet (hajnali három után néhány perccel) és kitaláltam, hogy most felteszem a MySQL-t, akármi is lesz a vége, vagy akármeddig is fog tartani. Olyan nincs, hogy nem működik rendesen. Hát tévedtem. Egy rosszul megírt alkalmazáson nem nagyon segít az, ha egy óra helyett ötöt töltünk el a telepítéssel és beállításokkal…

Mac-re – legjobb tudomásom szerint – kétféle képpen lehet feltenni a MySQL-t. Egyszer hagyományos módon fel kell telepíteni a mysql.com-ról letölthető „gyári” .dmg fájlt (csúnya kifejezés, de jelenleg nem tudok jobbat), majd a szükséges dolgokat be kell állítani. Ennek mérete (5.5.8-as MySQL) pedig kb. 82 MB-os. A másik módszer az, hogy feltesszük a MAMP-ot, ami szintén egy .dmg-ben tölthető le. Itt nem kell vesződni a beállításokkal és a MySQL mellé kapunk még jópár dolgot, viszont ez több, mint 160 MB-nyi helyet foglal (kicsomagolva több, mint 350 MB). Bár annak idején kipróbáltam a MAMP-ot, de úgy döntöttem, hogy mégegyszer nem teszek fel a gépre egy ilyen sok száz megás szörnyeteget, ne foglalja a helyet és az erőforrásokat.

Visszatérve a mysql.com-ról letölthető MySQL szerverre: a telepítéssel nincs gond, viszont a beállításnál már jobban oda kel figyelni, ugyanis az OS X alatt található Apache beállításaihoz képest a telepítő a socket fájlt teljesen máshova rakja, így eleve nem is nagyon működhet normálisan a rendszer. Aztán ha erre a logfájlok és/vagy az internet segítségével sikerült rájönnünk, akkor jön az, hogy a MySQL .dmg fájljában található MySQL.prefPane csak leállítani képes a mysqld-t, elindítani már nem (legalábbis nekem többszöri nekifutás után is ez volt a probléma). A MySQLStartupItem.pkg sem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, így azt nem is tettem fel mégegyszer.

Tehát a lényeg, hogy socket fájlnak adjuk meg a rendes, valódi helyét az /etc/php.ini fájlban – ez a várakozásokkal ellentétben a /tmp/mysql.sock helyen található. Ezt írjuk is be a php.ini-be a következő helyre és a következő formában:

mysql.default_socket = /tmp/mysql.sock

Most adjuk ki parancssorban a

sudo apachectl restart

parancsot az Apache újraindításához, ezután pedig indítsuk el a MySQL kiszolgálót a

sudo /usr/local/mysql/bin/mysqld_safe

parancs beírásával. Most elvileg fut a mysqld. De hogy ne legyen minden ilyen egyszerű, ezért a leállítása sem olyan hétköznapi, mint Linux alatt:

sudo /usr/local/mysql/bin/mysqladmin –user=root -p shutdown

Nekem csakis a fenti módon hajlandó futni, a visszadobott hibaüzenetek számát pedig sikerült egyre redukálnom, a telepítés és beállítás több, mint 5, azaz öt órája alatt. Őszintén szólva el is ment a kedvem az OS X alatti MySQL telepítgetésektől egy jó időre…

Azért azt leírnám, hogy van olyan 2002-ben(!) írt fórumbejegyzés a neten, ahol kb. ugyanezekkel a dolgokkal küzdöttek. Magyarul kilenc év kevés volt a MySQL fejlesztőcsapatának ahhoz, hogy megváltoztassák a socket fájl default helyét és megoldják, hogy telepítés után egyből használni lehessen a MySQL-t ugyanúgy, mint sok ezer másik programot. Ezek után mindenki gondoljon ezzel kapcsolatban azt, amit akar…

Bonyolítsuk még picit, hogy később egyszerűbb legyen

Ha a telepítéssel és a beállításokkal megvagyunk és netán még a mysqld-t is sikerül elindítani / megállítani, akkor szánjunk még egy kis időt a további beállításokra, hogy később a kiszolgálót sokkal könnyebben tudjuk elindítani és leállítani.

Írjuk be a következő (valójában két sornyi) szöveget a felhasználói könyvtárunkban található .bash_profile nevű fájlba (erről bővebben az előző bejegyzésben olvashatunk).

alias mysql-start=”sudo /usr/local/mysql/bin/mysqld_safe”
alias mysql-stop=”sudo /usr/local/mysql/bin/mysqladmin –user=root -p shutdown”

Ezzel gyakorlatilag azt érjük el, hogy ha el akarjuk indítani a MySQL kiszolgálót, akkor elég lesz azt beírni a parancssorba, hogy mysql-start, a leállításához meg az, hogy mysql-stop.

A bejegyzésben említett telepítés Mac OS X Leopard (10.5.8) alatt történt, de gyaníthatóan 10.6 alatt is valami hasonló lesz a MySQL problémájára a megoldás. Minden esetre örülnék annak, hogy aki e bejegyzés alapján megpróbálja, az esetleg visszajelez egy komment vagy egy e-mail erejéig, hogy mire jutott.

Ha pedig valakinek ezek alapján sikerült életre keltenie a MySQL kiszolgálót OS X alatt, akkor egyet kattinthatna a tetszik gombra itt alul, mert nagy valószínűséggel épp most mentettem meg több órai szenvedéstől és felesleges próbálkozástól. 🙂

A .bash_profile fájl létrehozása Mac OS X alatt

2011. július 14. csütörtök

Szeretem a Mac-ben azt, hogy UNIX alapú. Mivel a GNU/Linux-nak is UNIX-os gyökerei vannak, ezért (pl. parancssorban, ill. működést tekintve) eléggé látványos a Linux és a Mac OS X közötti rokonság. Azoknak pedig, akik amúgy is sokat koptatják a billentyűzetet valamilyen Linux rendszer alatti parancssorban is, ez a rokoni kapcsolat kifejezetten jól jön, többek között az alább leírtak is nagyjából ugyanígy működnek a különböző Linux-disztribúciók alatt (bár néhány apró eltérés lehetséges).

Minden felhasználói könyvtárban van (ill. ha nincs, akkor mindjárt létrehozzuk) egy .bash_profile nevű fájl, amivel adott esetben egyszerűbbé és kényelmesebbé tehetjük életünket.

Lássunk is neki. Először is nézzük meg, hogy létezik-e a .bash_profile nevű állomány. De ne a Finder segítségével keressük, mert azzal picit bonyolult lesz megtalálni, hanem a parancssorba (Terminal, vagy tetszés szerinti hasonló alkalmazás) írjuk be a következőt:

ls -a ~/

Az ls parancs a fájlok listázására szolgál, a -a kapcsolóval pedig megadjuk neki hogy minden (all) fájlt listázzunk ki. A ~/ pedig azt jelenti, hogy ezeket a dolgokat a saját felhasználói könyvtárunkban csinálja. Ha minden igaz, akkor ott lesz a listában a .bash_profile. Ha esetleg nincs ott, akkor se essünk kétségbe, hanem bátran hozzuk létre a következő parancs beírásával:

sudo touch ~/.bash_profile

Ha a fentieket pontosan másoltuk vagy illesztettük be és nem kaptunk semmilyen hibaüzenetet, akkor most már biztosak lehetünk abban, hogy ott a fájl (a fent leírt módon tudjuk ellenőrizni a meglétét). Ha ez megvan, akkor nyissuk meg szerkesztésre, a következő paranccsal:

sudo open -e ~/.bash_profile

Most a TextEdittel megnyitottuk a fájlt, ami valószínűleg – ha az imént hoztuk létre, akkor biztosan – üres.

Most szemléltetés képpen kezdjünk is vele valamit. Például használjuk arra, hogy egy rövid parancs segítségével elindítunk egy programot parancssorból. Az egyszerűség kedvéért legyen ez a program a számológép, vagyis a Calculator.app. A fájlba írjuk be a következőt – ügyelve arra, hogy minden ilyen parancs új sorba kerüljön:

alias calc=”open /Applications/Calculator.app”

Ezzel a következőt érjük el: a parancssorba pusztán a calc szót beírva elindítjuk a Calculator.app alkalmazást – csendben megjegyezném, hogy a Windows ezt már ősidők óta alapból tudja, de ugye ez a bejegyzés most nem arról szól…

Most ahhoz, hogy ez a fenti dolog működjön is, mentsük el TextEditben a fájlt (cmd+s) és adjuk ki a következő parancsot (az eleje egy ponttal és egy szóközzel kezdődik, erre ügyeljünk):

. ~/.bash_profile

Ennyi az egész, most a calc szót a parancssorba írva elindul az alkalmazás. Láthatjuk, hogy mennyivel kevesebb gépeléssel, elérési utak megadása nélkül érhetünk el dolgokat így Mac-en. Természetesen ne ragadjunk le a számológépes példánál, ilyen módon szinte bármelyik, gyakrabban használt fájlt vagy programot is el tudjuk érni pár karakter begépelésével, parancssorból.

Bár a BASH-t még sok hasznos dologra tudjuk használni, de most csak azért írtam erről, mert a következő blogbejegyzésben szüksége lehet az olvasóknak az itt megszerzett ismeretekre…