A mai napon a malev.hu oldalán egy sajtóközlemény fogadta (először csak magyarul, később már angol nyelven is) a látogatókat:

A Malév Zrt. sajtóközleménye

2012. február 3-án 06:00 órakor leállt a Malév

Az Igazgatóság döntése alapján a kár minimalizálása érdekében elrendeli a magyar nemzeti légitársaság üzemszerű működésének beszüntetését. Ennek értelmében február 3-án 06:00 órától, 66 évnyi csaknem folyamatos működés után, nem szállnak fel Malév repülőgépek.

„Sajnos bekövetkezett az, amitől a legjobban tartottunk, és aminek elkerüléséért mindent megtettünk. Bár az utóbbi napokig még volt remény az üzemeltetés folytatására, és az utasok bizalma töretlen volt, de az utóbbi napokban megjelent információk hatására a szolgáltató partnerek elvesztették bizalmukat, és egyik napról a másikra elkezdték előre kérni az általuk nyújtott szolgáltatások kifizetését. Ez olyan mértékben gyorsította fel a pénzkiáramlást, hogy mára már tarthatatlanná vált a légitársaság helyzete. Ismert az is, hogy a tulajdonos a legjobb szándéka ellenére az EU elmarasztaló határozatát követően nem tud további anyagi forrást biztosítani a működéshez. Mindezeket figyelembe véve az Igazgatóság úgy döntött, hogy elrendeli a magyar nemzeti légitársaság üzemszerű működésének beszüntetését. Valamennyi utasunktól elnézést kérünk.” – jelentette be Limburger Lóránt vezérigazgató.

[...]

Az ezzel kapcsolatos tweet a Twitteren:

Emlékezzünk vissza azokra az időkre, amikor még jól eső érzéssel nézhettük ezt a reklámot, ill. gondolhattunk hazánk légitársaságára (egyébként ez számomra a világ 3 legjobb reklámzenéjének egyike).

A többi rész

• Inside the White House: The Kitchen Garden
• Inside the White House: The Marine Sentries
• Inside the White House: The Cabinet
• Inside the White House: The Situation Room
• Inside the White House: Bees!
• Inside the White House: The State of the Union Address

Kapcsolódó linkek

• A Fehér Ház weboldala
• A Fehér Ház hivatalos YouTube csatornája
• Fehér Ház – Wikipédia

A címhez nem nagyon tudok mit hozzáfűzni, de annak idején szó volt róla, hogy amint elérhető lesz a Twitter magyarul is, szólni fogok. Azt azért nagyon remélem, hogy hosszú távon nem olyan lesz a fordítás, mint amilyen a Facebookon, viszont az szinte egészen biztos, hogy akármilyen is lesz, a magyar Twitter közösség nagy mértékben el fog kezdeni növekedni.

A fentiek örömére pedig összeszedtem azon korábbi bejegyzéseimet egy csokorba, melyek a Twitterről szóltak, hátha jól jön valakinek:

• Twitter fiók törlése
• A három legfontosabb dolog a Twitteren
• Hamarosan magyarul is elérhető lesz a Twitter
• Twitter limit
• Apró figyelmesség a Twittertől
• Twitter magyarul
• Twitter regisztráció
• Pay with a Tweet

Aki pedig úgy gondolja, hogy követne Twitteren, az itt megtalál.

A Dropbox egy olyan szoftver, ill. egy olyan szolgáltatás melynek segítségével a felhőben megoszthatjuk magunkkal vagy másokkal a fájljainkat. Leginkább az FTP tárhely alternatívájaként tekinthetünk rá. Ha egy-egy fájl e-mailben való elküldése a mérete miatt problémás lenne, FTP tárhelyünk viszont nincs, vagy esetleg több gépen szeretnénk megosztani bizonyos fájlokat, akkor tudjuk igazán hasznát venni a Dropboxnak.

A feltöltésnél a fájlokat ugynúgy könyvtárakba rendezhetjük, mint a saját gépünkön, de megadhatjuk, hogy mely könyvtárak legyenek publikusak (természetesen feltölthetünk úgy is valamit, hogy nem publikus). Az egyik nagyon nagy előnye a Dropboxnak az, hogy ez egy úgynevezett multi-platform alkalmazás. Ez azt jelenti, hogy nem csak Windows alatt, hanem Mac-en és Linux alatt is használhatjuk, sőt, a Dropbox elérhető különböző mobil eszközökről is.

Kiknek érdemes használni?

Én leginkább két esetben találom nagyon nagy segítségnek a használatát: az egyik az, amikor valakivel minél gyorsabban szeretnénk megosztani egy-egy viszonylag nagyobb méretű fájlt – ilyenkor csak ráhúzzuk a Dropbox könyvtárra a fájlt, a feltöltés után pedig elküldjük ismerősünknek a fájl publikus linkjét és már le is tudja tölteni a neki szánt anyagot.

A másik eset az az, amikor több gépen dolgozunk és vannak olyan fájlok, melyekre mindegyik gépen szükség lehet. Ilyenkor mindegyik gépre beállítjuk (ugyanazt) a Dropbox fiókot és egyből oda mentjük el a fájlokat: ebben az esetben az összes gépről mindig elérhető lesz az anyag.

A Dropbox könyvtárunk úgy néz ki, mint a gépünkön egy bármilyen másik könyvtár, de az erre a könyvtárba húzott fájlt a Dropbox a háttérben szépen, észrevétlenül elkezdi feltölteni a felhőbe és amint ez megvan, az azonnal elérhetővé válik.

2 GB tárhely ingyen

Az alap csomag egyből 2 GB ingyenes tárhelyet biztosít a regisztráció után (ez egészen 8 GB-ig növelhető ismerősök meghívásával). Akinek nem lenne elég a 2-8 GB és tetszik neki a szolgáltatás, az plusz tárhelyre fizethet elő és 50, 100, vagy akár 1000 GB tárhelye is lehet.

Ha valaki számára ez érdekesnek tűnik és úgy gondolja, hogy érdemes megcsinálni az ingyenes regisztrációt (2 perc az egész), akkor az többek között ezen a linken megteheti:

• Dropbox regisztráció (2 GB ingyenes induló tárhellyel)

Megjegyzés: ha valaki a fenti linkre klikkelve regisztrál, akkor amellett, hogy Ő is megkapja a 2 GB-nyi ingyenes induló tárhelyet, engem is hozzájuttat +250 MB-hoz mindaddig, ameddig a fiókom el nem éri a 8 GB-os limitet.

Note that JSR-296 (Swing Application Framework) is no longer developed and will not become part of the official Java Development Kit as was originally planned. You can still use the Swing Application Framework library as it is, but no further development is expected.

If you are looking for a Swing-based application framework, consider using the NetBeans Platform platform.netbeans.org, which is a full-featured platform suitable for creating complex and scalable desktop applications. The Platform contains APIs that simplify the handling of windows, actions, files, and many other typical application elements.

Ahogy elnézem, ez már több, mint fél éve be lett harangozva, szóval eléggé le vagyok maradva, de mentségemre legyen az, hogy nagyon ritkán indítom el a NetBeans-t, akkor is inkább csak ismerkedés jelleggel.

Persze nem most ez a lényeg, hanem az, hogy megtanulunk valamit, használjuk, esetleg erre alapozva évekig fejlesztünk egy szoftvert (amit jó esetben sokan is használnak), aztán egyszer csak szólnak, hogy bocs, nem fejlesztjük tovább. Ilyenkor pedig jön az, hogy oké, akkor megismerkedhetünk valami mással, amivel helyettesíthetjük az előző rendszert. Ez viszont általában nem megy egyik napról a másikra, mert rengeteg időt kell rászánnunk, hogy otthonosan mozogjunk az új környezetben, ill. megismerjük az új lehetőségeket és az új korlátokat.

Gondolom, hogy jópáran nem örültek a fenti üzenetnek, amikor először meglátták, de sajnos úgy tűnik, hogy ehhez hozzá kell szokni, mert ez egy ilyen szakma.

A fentieken kívül pedig választhatunk még két olyan renderelési mód közül, ahol összevethetjük az IE7 és az IE6 közötti különbségeket is. Egyetlen hátránya annyi, hogy egy 1024×740 pixel méretű png fájlt kapunk vissza a renderelés után az általunk megadott oldalról, így az ennél bármelyik irányban nagyobb méretű tartalmakat nem láthatjuk egészben.

Ettől függetlenül webfejlesztéshez sokszor óriási segítséget nyújthat ez az ingyenes szolgáltatás.

Úgy tűnik, hogy ennyit számít egy kis odafigyelés a Google Analytics statisztikáira, ill. néhány „jól irányzott” írás egy-egy problémáról. Nem tudom egyébként, hogy mi lenne a Google nélkül, elképesztő módon függ tőle a weboldalak látogatottsága.

Akit esetleg érdekelnének a fenti időszak látogatottsági arányai is: a Google hozta a látogatók 85,10%-át, a Facebookról a látogatók 2,03%-a érkezett az oldalra, a Startlapról jött 1,27%. A látogatók 8,00%-a „direkt módon” érkezett, a maradék 3,60% pedig több, mint 22 egyéb oldalról (konkrét számokat direkt nem írtam).

Akiket ez zavar, azoknak nincs túl jó hírem: a Timeline a Facebook szerves része így nincs lehetőség a kikapcsolására.

Tehát két választási lehetőségünk van: vagy személyre szabjuk és beállítjuk (hogy mások is azt láthassák rajta, amit mi szeretnénk), vagy pedig töröljük magunkat a Facebookról. Röviden és tömören ennyi.