Ahogy azt néhány bejegyzéssel korábban is írtam, szeretnék bemutatni két olyan oldalt, melynek segítségével megtudhatjuk ill. nyomon követhetjük, hogy épp merre járnak a különböző, bolygónk körül keringő, egyes esetekben szabad szemmel is megtekinthető űreszközök. Szinte egészen biztosan láttad már szabad szemmel az égen egyenletesen, villogás nélkül és hangtalanul átvonuló űrállomás, űrhajó vagy műhold valamelyikét, csak épp fogalmad sem volt arról, hogy az éppen az. 🙂 (A fentiek nem tévesztendők össze a villogó és hangot adó eszközökkel, ez utóbbiak ugyanis repülőgépek.)
Vannak, akik ezt hallva vállukat vonják, mert nem igazán érdeklődnek a téma iránt, engem viszont lenyűgöz az, ha egy emberi kéz által alkotott 4-500 tonnás szerkezet a puskagolyó sebességének sokszorosával, több száz km magasságban, több emberrel a fedélzetén úgy halad át felettünk, hogy azt látni is lehet.
Ebben a bejegyzésben elsősorban a Nemzetközi Űrállomásról (ISS) lesz szó, de a második oldalra mutató linken kiválaszthatunk más űreszközt is.
Human Space Flight (HSF)
A NASA honlapján belül lehet megtalálni a HSF oldalát, ahol valós időben követhetjük nyomon, hogy merre jár éppen a ISS, ill. időnként más űreszközöket is láthatunk a térképen (a néhány aktuális pozíciót és sebességet mutató adat mellett azt is megtudhatjuk, hogy éppen kik tartózkodnak rajta, ha az űrállomás képe fölé visszük az egeret). Ez az oldal leginkább csak arra való, hogy valós időben lássuk, hogy épp merre tart egy-egy embereket szállító űrjármű.
Az ISS átvonulása – mivel alacsony Föld körüli pályán kering és mivel viszonylag nagy méretű űreszközről van szó – bizonyos időkben szépen látszik az égen. Ahhoz, hogy megfigyelhessük, három dolognak kell egy időben összejönni: az első és legnyilvánvalóbb az, hogy legyen tiszta, vagy viszonylag tisza az égbolt. A második az az, hogy olyan pályán haladjon, amely viszonylag közel van a megfigyelő helyéhez, vagyis hozzánk (erről bővebben picit később). A harmadik pedig az, hogy megfelelő módon kapja a napfényt, ez pedig sötétedés előtt ill. után, valamint kivilágosodás előtt ill. után szokott előfordulni. Amennyiben a fenti említett mindhárom dolog egybevág, abban az esetben szabad szemmel is megfigyelhető a felettünk nagyjából 300-350 km magasságban és kb. 7,5 km / másodperces (~27-28.000 km/h) sebességgel átvonuló űrállomás.
A „viszonylag közel” az elég tág fogalom, mert sokszor még hegyes-völgyes területekről is látszik az, ha az olasz csizma felső része felett repül át az ISS, ugyanakkor az is előfordulhat, hogy laposabb részeken a magasabb fák kitakarják majd és ez miatt nem fogjuk látni. Hogy miért nem mindig ugyanott halad el, azt most annyira nem részletezném, rövidke magyarázatnak legyen elég annyi, hogy a Föld elfordul alatta (egyszer majd lehet, hogy írok az űrrepülés alapjairól is, amiről egyébként a NASA nagyon személeletes leírásokat és ábrákat tesz közzé).
Szerencsénkre viszont nem kell sem csillagásznak, sem pedig matematikusnak lennünk ahhoz, hogy előre, szinte másodpercre pontosan megtudjuk, mikor van esélyünk arra, hogy megláthassuk ezeket a „fejünk felett” elhaladó űreszközöket, ugyanis a következő oldal pont ezt a célt szolgálja.
Heavens-above.com
Itt – a későbbi ismétlődő kérdések elkerülése végett – megpróbálom részletesen leírni, hogy hogyan tudjuk megnézni, hogy a következő tíz napban egy adott pontról, tiszta égbolt esetén mikor látható az áthaladó űrállomás vagy egyéb űreszköz. Kezdésnek nyissuk meg a heavens-above.com címen található oldalt, majd haladjunk végig a következő lépéseken.
Először meg kell adnunk a földrajzi helyzetünket. A Current observing site résznél válasszuk a from database linket, válasszuk ki a H betűnél Hungary-t, majd írjuk be a lakhelyünket a keresőmezőbe ékezetek nélkül.
Ez után a Satellites rész alatt megtaláljuk az ISS-t (kezdésnek legcélszerűbb ezzel próbálkozni, mert általában ez a legfényesebb, így sokkal könnyebb észrevenni). Ha ez megvan, akkor egy táblázatban láthatjuk, hogy legközelebb mely napokon jár erre olyan időben, amikor látni is lehet. Tehát ha ebből a táblázatból kinézzük az adatokat, akkor már csak legfeljebb az időjárás miatt kell aggódnunk, mert ha felhős az ég, akkor nem fogunk látni belőle semmit.
Ami nekünk a dátumon kívül lényeges a táblázatból, az a Start rész alatt található Time és Az. oszlop. Ezekből tudjuk meg, hogy melyik irányban és pontosan mikor bukkan fel. Az égtájak angolul vannak (N: Észak, E: Kelet, S: Dél, W: Nyugat, ahol értelemszerűen a WNW az a Nyugat-Északnyugat, a SSW az a Dél-Délnyugat és így tovább). A másik két dolog, amit nem árt figyelni, az az End szekció alatti Time és Az. oszlopok, ugyanis ezekből derül ki, hogy meddig fogjuk látni és hogy milyen irányban halad.
Vegyük példának a február 21-i első átvonulást, ami látszik is a fenti táblázatban: 17:54:56-kor jelenik meg Nyugat-Északnyugat (WNW) irányban, onnan Kelet-Északkelet (ENE) irányba halad tovább és 18:00:39-ig lesz látható (majdnem hat percen keresztül).
A fenti táblázat mindig a következő tíz napra vonatkozik és nem csak az ISS-t, hanem egyéb űreszközöket (pl. műholdakat) is ki lehet választani, bár ez utóbbiak általában jóval halványabban fognak látszani egyrészt a kisebb méretük, másrészt pedig a sokszor az űrállomásnál magasabb pályájuk miatt.
Akik nálam jártasabbak ebben a témában, azok biztosan további hasonló oldalakat is tudnának mutatni, viszont amennyire engem érdekel, arra tökéletesen megfelel az alábbi két oldal is. Ennek ellenére persze szívesen fogadom a hozzászólások között a kiegészítéseket vagy további linkeket.
