Afrika és Széchenyi Zsigmond

Megosztás az iWiW-en

Középiskolás koromban naponta több, mint 3 órát töltöttem el buszozással és a hozzá tartozó várakozással. Ez egy idő múlva kezdett nagyon unalmassá válni, mivel én a legtöbb osztálytársammal ellentétben nem leltem örömöm abban, hogy beülök a kocsmába egy sörre (azóta sem), ameddig várom a buszt. Hogy esetleg ezt az időt tanulással töltsem, az eszembe sem jutott… Így elég rövid időn belül kerestem és találtam magamnak elfoglaltságot az utazások és a várakozások idejére. Ez pedig az olvasás volt. Rengeteget olvastam többek között a Computerworld c. hetilapot ill. a havonta megjelenő PC World magazint, de most másról szeretnék írni…

Széchenyi Afrikában

Nagy kedvenceim voltak Széchenyi Zsigmond vadász, író afrikai vadásznaplói: a Csui! és az Afrikai tábortüzek. Noha járt Afrikán kívül többek között Ázsiában és Alaszkában is, melyekről szintén írt könyvet, én csak a fenti két művét olvastam (ezeket viszont jópárszor). Nem a vadászat és nem is Széchenyi miatt kezdtem el olvasni, hanem Afrika miatt, ugyanis sokáig nagy álmom volt, hogy eljussak oda. Hogy miért, azt ne kérdezze senki, nem tudom, egyszerűen csak megtetszett, még e könyvek elolvasása előtt. Később próbáltam más hasonló jellegű, Afrikával kapcsolatos könyvet is olvasni (pl. Kittenberger Kálmán: Vadász- és gyűjtőúton Kelet-Afrikában), de valahogy nem kötött le úgy, mint Széchenyi.

“Fantasztikusak itt a reggelek. Hisz minálunk is fényesek a napkelték, nálunk is csillog a hajnali harmat, nálunk is meglepőek azok a szín-, árnyék-, szag- és fényhatások, melyek pompájában születnek az ifjú napok. De itt mindez sokkal élesebben, sokkal erőteljesebben történik. Nemcsak a hajnalokra áll ez, általános jellemvonása ez itt az életnek. Itt fényesebb a napfény, mint nálunk, csillogóbbak a csillagok, sötétebbek a viharfelhők, borzalmasabbak az égiháborúk, bódítóbbak a szagok, határozottabbak az ellentétek. De még a tüske is szúrósabb, a fa is keményebb, az ember is kitartóbb, a vadállat is szívósabb. Egyszóval,  itt energikusabban lüktet az élet pulzusa. És ez az, ami olyan komollyá teszi Afrikát, ez az, ami ide vonz, ami visszavonz mindenkit, aki egyszer belékóstolt. Az őserdők, a szélsőségek, a kíméletlenségek, a meg nem alkuvások, a kemények világa ez, kezdve a napkeltétől egészen a parányi törpeantilopig, amely akárhányszor öt lövést is elvisz, olyant, amitól nálunk minden szarvas felfordulna. It’s men’s country — férfiak országa — ahogy azt Stub minap találóan megjegyezte.”

Széchenyi Zsigmond: Csui!

Gróf Széchenyi Zsigmond

Ez az idézet azt hiszem, hogy sokat elmond az általa írt könyvek hangulatáról. Széchenyi kilencszer járt Afrikában, az expedícióin minden nap precízen naplót vezetett (az 1960-as hivatalos állami expedíciót kivéve), részletesen leírva az utazásokat és a vadászatokat. Utolsó expedíciójáról, melyen felesége is részt vett, Denaturált Afrika címmel írt könyvet a fekete kontinens változásairól. Jó humorával megfűszerezett könyvei valószínű, hogy rajtam kívül még rengeteg embernek, több generációnak voltak meghatározó olvasmányai.

Semmilyen apropója nincs a dolognak, csak valamelyik nap eszembe jutott és gondoltam, hogy megosztom másokkal is. :)

Frissítés: utólag frissítettem az idézetet, ezt most már a könyvből másoltam és nem a netről. Kiegészítettem néhány sorral előtte és utána is, így az igazi, így teljes.

3 hozzászólás “Afrika és Széchenyi Zsigmond” bejegyzésre

  1. Simon Bishop szerint:

    Szió!

    Nos nekem is megvolt a napi fél óra oda, fél vissza buszozás. Később BP-Debrecen viszonylatban a 3 órás vonatutak. Így gondolom nem meglepő, hogy én is rengeteget olvastam, bár én nem ezen műfajokon belül.

    Újságok terén a képregényeket preferáltam egész kis korom óta. Még MO-n nem is lehetett kapni, de nekem már német kiadású Pókembereim, X-Meneim HULK-jaim és számtalan más szuperhősös cuccom volt, amellett, hogy a Kockás, a Hahota és más képregényeket tartalmazó újságok ( igen, a Füles is! :D ) gyakran forogtak a kezemben.
    Könyveket illetően a szüleim a lakásunkat teletömték könyvekkel. Apám a te ízlésedhez hasonló dolgokat kedvelt: Delfin könyvek, Világjárók sorozat, Kittenberger összes kalandozása afrikában, és persze a Csui is megvan.. :D Az ő készletéből egyedül a Edgar Rice Burroughs Tarzan sorozatát olvastam gyerekként. Felnőttként belelapozva kicsit gyerekded, szájbarágós, de kamaszként nagyon élvezetes volt. Ahogy a Nagy Indiánkönyv is. Jóanyám inkább romantikus, művészlélek erős komolyzenei beütéssel, így az ő könyvtárából az operákról szóló könyveket csentem el időnként. Mikor már saját könyvtár kialakításán dolgoztam, kedvenc műfajként a fantasyt választottam, így aztán sok külföldi és magyar szerző műve fordult meg a kezemben otthon, és a már említett utazási idők közben is. A kedvencem mindmáig egy magyar szerző Nemes István nevű debreceni író munkássága, kezdve a Káosz Szava című könyvvel, amit John Caldwell néven adott ki még a 90-es évek elején.

    Így míg te valós tájakon leírt valós kalandok, felfedezések, tájleírások olvasásával ütötted el élvezetesen és hasznosan az időt, én ugyanezt csináltam, csak fantázia szülte kalandokkal, tájakkal. De a lényeg ugyanaz: az idő amit tétlenségre kárhoztatva töltesz, megfelelő szórakoztató irodalommal kitöltve hasznos is lehet. Műveltséget és világlátást, fogalmazási készséget tanulhatsz önkéntelenül is. Vagyis: olvasni jó! :D

  2. Görög szerint:

    Imádom én is!!!
    kívülről tudom szinte minden könyvét!!!!

  3. angela1221 szerint:

    Szeretnék egy könyvet ajánlani Afrikáról: egy magyar lány Kenyában töltött első hat évének a kalandjain és tapasztalatain keresztül mutatja be Kelet-Afrika mindennapi életét.
    http://konyv-konyvek.hu/a_hasadekvolgy_peremen_999632608

Mielőtt hozzászólnál...


Egy hozzászólás megírásakor kérlek, hogy vedd figyelembe a következőket:
  • ne írj trágár, vagy közízlést sértő szavakat
  • ne sértsd meg mások személyiségi jogait
  • ne buzdíts senkit a törvény megsértésére
  • legyél türelmes és előzékeny
Előre megköszönöm, hogy ha hozzászólsz, akkor a fentieket tiszteletben tartod.

Ha esetleg nem találnád a hozzászólásod a többi között, akkor gondolj arra, hogy az azért van, mert valószínű, hogy a fenti pontokat nem vetted figyelembe...

Itt lehet hozzászólni!