Úgy tűnik, hogy a címben szereplő tárgyakká változtatja a régebbi számítógépeket a Windows XP-re feltelepített 3-as szervízcsomag (SP3). Gondolom, hogy a fenti megállapításon sok olvasóm már réges-régen túl van, én viszont az utóbbi években nem sok Windows-al ellátott gépet használtam, nem is nagyon telepítettem, így lemaradtam ezekről a dolgokról (szerencsére). Most persze lehetne mondani, hogy ne tíz éves szoftvereket emlegessek, meg különben is, ott a Vista vagy a Windows 7, de vannak esetek, amikor ez nem ilyen egyszerűen működik.
A hét második felében egy 5 számítógépből álló gépparkot telepítettem újra: 2 GHz-es gépek, 512 MB RAM, eredeti, Windows telepítőlemez (még valami első szériás, így minden frissítést utólag kell feltenni). A fenti konfiguráció 2003-ban még teljesen jónak számított, mára már viszont eléggé elavult. Egy ilyen gép – amennyiben csak az XP van fent és nincsenek rajta a szervízcsomagok – tűrhető sebességgel használható, nem kell hosszú perceket várni egy-egy szoftver indítására sem, így egyszerűbb feladatok elvégzésére (mondjuk egy irodai környezetbe) tökéletesen megfelel. Mivel nem nagyon van pénz az adott intézményben mostanában hardveres és/vagy szoftveres bővítésekre, így nem maradt más választás, mint a jó öreg XP feltelepítése, majd az elérhető frissítésekkel valamennyire kompenzálni a telepítőlemezen lévő szoftver kiadása óta eltelt hosszú-hosszú időt.
Tisztában vagyok vele, hogy milyen a régebbi kiadású operációs rendszerek támogatottsága (semmilyen, más platformokon sem), de számomra érthetetlen, hogy egy szervízcsomag telepítése ennyire lomhává tesz egy gépet. Mégpedig azért, mert az esetek többségében pont olyan gépeken kell ezeket a frissítéseket elvégezni, ahol valamiért (pl. technikai, vagy anyagi okok miatt) nem oldható meg az újabb operációs rendszerre történő frissítés. Tehát egy ilyen szervízcsomagnak egy rakás olyan dolgot kellene tartalmaznia, ami összességében nem hogy lassítja, hanem gyorsítja a gépet (az Apple-nek ez már korábban sikerült, de az utóbbi időben ők sem remekelnek ezen a téren). Persze azzal is tisztában vagyok, hogy a mai világban, amikor minden a pénz körül forog, nem fog egy rakás redmondi mérnök azzal foglalkozni, hogy egy operációs rendszer utolsó szervízcsomagjába mit tegyenek még bele, amivel le tudnak faragni a felhasznált CPU/RAM mennyiségéből…
A gépek újratelepítésére fordított idővel kapcsolatban pedig inkább nem írok semmit, de az biztos, hogy ennyi homokórát rég láttam, mint amit az elmúlt napokban… 🙂
Na mindegy, ennek a bejegyzésnek a tartalmán már régen túlhaladt az idő, az egész nem más, mint egy (valójában nem alaptalan) napi morgolódás a részemről, amit most megosztottam másokkal is.
