Tegnap volt pontosan nyolcadik éve, hogy megvettem az első mobilomat a Vodafone-nál. Sokáig nem is volt egyáltalán szükségem mobiltelefonra, akkor is csak azért vettem meg, mert már ciki volt, hogy mindenki a mobilszámomat kérte, én meg mindig csak a munkahelyi, vagy csak az otthoni vezetékes számot tudtam megadni.
Azóta is a Vodafone-nál vagyok, a mobilszámom pedig még mindig ugyanaz, ami annak idején, az első telefonom dobozán lévő matricán volt. Azóta csak a telefonokat cseréltem, ill. előfizetéses lettem kártyás helyett, de a szám maradt.
Persze nem magamtól tudom, hogy tegnap volt a Vodafone-os szülinapom, voltak olyan kedvesek és küldtek egy SMS-t, hogy emlékeztessenek rá. Igazán nem nagy dolog, de jól esett és megmosolyogtatott (sokkal jobban értékeltem, mint azt a 10 perc ingyenbeszélgetést hálózaton belül a következő 3 napban, amit ennek kapcsán adtak). Persze azért köszönöm nekik azt is. 🙂
Mielőtt hozzászólnál...
Egy hozzászólás megírásakor kérlek, hogy vedd figyelembe a következőket:
Ha esetleg nem találnád a hozzászólásod a többi között, akkor gondolj arra, hogy az azért van, mert valószínű, hogy a fenti pontokat nem vetted figyelembe...