Bár kétség kívül erre tart ma a világ, de engem mégis rettentően zavarnak a felhőben tárolt adatok (ezt korábban már egy-két blogbejegyzésben említettem). Itt most nem a Facebook profilokra, a Dropboxra, meg az egyéb, közösségi oldalakra gondolok, az teljesen rendben van (mert ott van lehetőség arra, hogy körültekintően tegyük ki a nagy nyilvánosság elé az adatainkat). Amikkel problémám van, azok a következők: minden olyan szolgáltatás, amit napi szinten (pl. munkára) használunk és használat közben nincs időnk mérlegelni azt, hogy az adott tartalom mennyire szenzitív a számunkra, vagy nem tudjuk külön megszabni azt, hogy az adott fájl mégse menjen fel a felhőbe és nincs a rendszerben más alternatíva a helyi tárolásra. Inkább írnék néhány példát, hogy érthetőbb legyen.

iCloud — Az ugye az Apple felhő szolgáltatása, ahova (beállításoktól függően) számítógépünkről vagy iOS-t futtató eszközeink valamelyikéről a fájlok elkészítésének pillanatában elindul az adott tartalom feltöltése az Apple szervereire azért, hogy ezeket a fájlokat lehessen szinkronizálni a többi eszközzel.

Naptárak és GTD alkalmazások, melyek a felhőbe szinkronizálnak, Google dokumentumok — Ezek megint remek szolgáltatások, hasznosak, könnyen elérhetők bárhonnan, ugyanakkor ez megint az a kategória, amikor minden adatunk egyből megy a felhőbe, szinte válogatás nélkül, vagy esetleg egyből oda mentjük el úgy, hogy még szinkronizálni sem kell.

Gmail — Ez a fentiektől picit eltér. Ebben az a nagyon zavaró számomra, hogy a levelezésem tartalma alapján a Google rendszere nekiáll hirdetéseket ajánlgatni: ha váltok néhány PHP-vel kapcsolatos, vagy bármilyen más, ilyen tárgyú levelet, akkor rögtön jönnek pl. a webfejlesztős állásajánlatok a bannereknél. Ez megint nagyon kényelmes, a rendszer úgy dolgozik, hogy (szinte) mindenkinek jó: jó annak, aki a reklámozza magát, hiszen sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy olyan személy látja a reklámot, akinek az releváns. Jó az adott személynek is, mert nagyobb valószínűséggel talál olyan reklámot, amit pont őt érdekli. Végül pedig jó a Google-nek, mivel az általa közvetített reklám célba ér, kattintanak, a kattintás után pedig leveszi a maga hasznát. Nekem viszont nem jó, mert úgy érzem, hogy figyelnek. Tudom, hogy nem kis kínai emberek vannak a másik oldalon és nem azok kapcsolják a leveleimhez a releváns hirdetéseket, hanem egy algoritmus és abban a másodpercben akár több tíz- vagy százezer másik felhasználóval is megtörténik ugyanez, de akkor is olyan érzése van az embernek, hogy figyelik.

Feltörhetetlen rendszer nem létezik

Egy hatalmas nagy adag naivitás kell ahhoz, hogy bárki elhiggye: az adott rendszert, amin az adatai vannak, nem lehet feltörni, vagy hogy soha sem kerülhetnek nyilvánosságra az adatai. Ez nem igen függ az adatainkat tároló cég nagyságától sem, mert bármilyen rendszert feltörni pusztán csak szakértelem és idő kérdése. Ráadásul még a nagy cégek sem tesznek meg közel sem mindent azért, hogy adatainkat biztonságban tárolják, elég csak arra gondolni, hogy az utóbbi időben hány nagy cégtől szivárogtak ki kódolatlanul a jelszavak (értsd: a szerveren sem volt kódolt formában tárolva).

A veszély máshonnan is jöhet

Nem csak a szerverek feltörése miatt problémásak a felhőben tárolt adataink, hanem egyéb, külső tényezők miatt is azok lehetnek. Képzeljük el, hogy egy ország kormánya, vagy pl. az EU hoz egy rendeletet és máris egyből megváltozik az, hogy a felhasználók adataihoz kik férhetnek hozzá. Aki most legyint egyet és azt mondja, hogy ilyen nincs, az nézzen picit utána pl. a SOPA/PIPA/ACTA rövidítéseknek, de több olyan, EU-s törvény is napvilágot látott már, amit nem igazán vernek/vertek nagy dobra — pont a súlyosságuk miatt.

Belülről jövő veszély

Igen, ilyen is van, említenék is egy példát: sok hónappal ezelőtt a Dropbox-nál valaki elállított valamit (a fejlesztők közül), így egy időre minden fiók publikus lett, mindenki számára. Nem rég pedig Androidon sikerült az Instagram csapatának publikussá tenni egy időre a privát képeket úgy, hogy azokat szintén bárki láthatta. A fenti két példákon kívül persze másikakat is lehetne említeni, nem csak ez a kettő volt.

Egészséges paranoia

Az emberek egyre jobban hozzászoknak, hogy gyakorlatilag árucikkek lesznek, egyre természetesebb lesz az, hogy az adataikban algoritmusok turkálnak és olyan információkat szednek ki belőle, vagy állítanak össze, mely eladható. Ezért az interneten a paranoia egy teljesen egészséges dolog. Fogadj meg egy jó tanácsot: soha ne adj meg másoknak a kelleténél több információt magadról, mert szinte bármikor könnyen visszaélhetnek vele.