‘Facebook’ címkével ellátott bejegyzések

Foursquare

2011. július 2. szombat

Arról, hogy pontosan mi is az a Foursquare, a negyedik bekezdésben, egy rövidke bevezető után írok picit részletesebben.

Már egy ideje piszkált a dolog (Twitteren sokszor látom, hogy az általam követettek rendszeresen bejelentkeznek különböző helyekre), ezért néhány napja letöltöttem az alkalmazást és ma kipróbáltam működés közben is.

Sokkal jobb móka a check-in, ha mi csináljuk, mint ha csak másokét látjuk a Twitteren vagy a Facebookon. A lakóhelyem környezetében 12 új helyet vittem fel ma (ahol lehetett, ott hozzáadtam a pontos címet, kategorizáltam a helyet, ill. ahol szükségesnek láttam, ott a helyet jelző tűt manuálisan odébbtettema térképen). Holnap előre láthatólag pedig megint teszek pár kört kocsival és próbálok felvinni új helyeket. Mondjuk ennek az alkalmazásnak talán nem én vagyok a célközönsége, mert mostanában egyáltalán nem utazom sokat, viszont ennek ellenére nagyon rá lehet kattanni és úgy tűnik, hogy ez nekem sikerült is. 🙂

Mi is az a Foursquare és mire jó?

Az alábbi néhány mondatot több helyről szedtem össze és a saját meglátásom alapján módosítottam, ill. pontosítottam rajta (elég sokat), így most az általam megszokottaktól eltérően a forrásmegjelölés elmarad.

A Foursquare egy olyan, leginkább okostelefonokon futó, helymeghatározáson (GPS) alapuló mobil alkalmazás, mellyel a felhasználók virtuálisan bejelentkezhetnek üzletekbe, kávézókba, éttermekbe, vagy egyéb helyekre. A készülék a beépített GPS segítségével, cellainformációk, vagy WiFi alapú hálózat alapján meghatározza a térbeli helyzetünket és egy listát ajánl fel azokról a közelünkben található helyekről, melyeket már valaki korábban felvitt a rendszerbe. Ebből a listából kiválaszthatjuk a tartózkodásunknak megfelelő helyet, ennek hiányában pedig mi is hozzáadhatunk a Foursquare adatbázisához új helye(ke)t. Ezek után bejelentkezhetünk az adott helyre (check-in), megosztva ismerőseinkkel, barátainkkal helyzetünket.

Persze most sokan azt mondják, hogy ez egy butaság, miért kürtöljem szét a világnak, hogy épp merre járok. Erre a válaszok elég egyszerűek. Egyrészt nem kell rendszeresen használni az alkalmazást, másrészt ha épp úgy adódik, akkor egyszerűen tudjuk tudatni ismerőseinkkel, hogy merre járunk. Harmadrészt – ha vannak olyan ismerőseink, akik szintén regisztráltak – láthatjuk azt, hogy ők hova jelentkeznek/jelentkeztek be, ami bizonyos esetekben még hasznos is lehet. Negyedrészt pedig vannak helyek, ahol pl. az első bejelentkezésért cserébe mondjuk bizonyos kedvezményeket kaphatunk. A fentieken túl pedig, a fejlesztők picit játékosra vették a dolgot, így a bejelentkezések alkalmával – a helytől és azok számától függően – különböző pontokat és jelvényeket szerezhetünk, így akár versenyre is kelhetünk ismerőseinkkel, hogy ki szerez belőlük többet. Biztos vagyok benne, hogy idővel lesznek még egyéb olyan új dolgok is, amik ezzel a bejelentkezősdivel össze lesznek kötve.

Hogyan tudom használni?

Először is nem árt, ha van kéznél egy okostelefon. E bejegyzés írásakor a Foursquare iPhone, Android és BlackBerry készülékeken érhető el. Elvileg működik más telefonokról is, amin van böngésző, mobilnet, WiFi, de ezt nem próbáltam és nyilván nem is hozza azt az „élményt”, amit egy natív alkalmazás nyújt.

Ezután regisztráljuk magunkat a foursquare.com/signup oldalon (vagy az alkalmazáson belül), majd a beállítások után egyből bejelentkezhetünk bárhova (check-in).

A fenti szolgáltatást össze tudjuk kapcsolni a Twitter és a Facebook fiókjainkkal, így azok, akik nem használják, szintén tudomást szerezhetnek róla, hogy merre járunk. Azt azonban nem árt, ha a fejünkben tartjuk, hogy nem biztos, hogy másoknak is annyira tetszik, ha azzal van tele az üzenőfal és a timeline, hogy ötpercenként bejelentkezünk valahova.

Szóval csak módjával érdemes használni. 🙂

Eközben a Facebookon…

2011. június 22. szerda

Mostanában ilyen és ehhez hasonló üzenetekkel fáraszt a világ legnagyobb közösségi oldala.

Ilyenkor elképzelem magamban, amint a Facebook főhadiszállásán Zuckerberg gépén is felpattan valami hasonló értesítés és ráküld néhány embert a dologra, hogy Csabánál valami nem jó, nézzetek már utána… 🙂

Ez pedig számomra a rejtély kategóriába tartozik. Miért pont 420? Én kocka módjára gondolkodom, plusz még szeretek belátni a dolgok mögé is, hogy mi, hogy és miért pont úgy működik, ahogy. Ha mondjuk 256 vagy 512 lenne, akkor nem tenném fel a kérdést, de így felteszem. Miért pont négyszázhúsz? Nem értem. Ha esetleg valaki rájött, vagy tudja, megírhatná.

Csaba’s blog a Facebookon

2011. április 21. csütörtök

Nagyjából másfél hete regisztráltam egy Facebook oldalt a blognak, de csak most hajnalban jutottam el oda, hogy élesítsem (befűzzem azt a pár sornyi kódot a blogba). A blogon és a Facebook oldalon található tartalomban a tervek szerint elég sok átfedés lesz, de mégsem lesz a kettő teljesen azonos. Vannak olyan anyagok, amikről nem írnék itt egy külön bejegyzést, de a Twitteren való megosztásuk 140 karakteren meg mégis csak kevésnek bizonyul. Ezek az apróságok kerülnének a Facebook oldalra.

Kipróbálom, kap valamennyi időt és esélyt a dolog, aztán ha nem váltaná be a hozzá fűzött reményeket, akkor nem foglalkozom a tartalmak ilyen formában történő megosztásával tovább.

Az oldal egyelőre itt érhető el: Csaba’s blog a Facebookon, a bejegyzések alatt pedig ki lehet nyilvánítani az esetleges tetszést a Tetszik gomb megnyomásával:

Facebook vs. iWiW oldalletöltés

2010. november 26. péntek

A Facebook és az iWiW (News Feed/Hírfolyam) oldalai által letöltött adatmennyiségek összehasonlítása

Ma kiváncsiságból megnéztem, hogy egy bejelentkezés után közvetlenül mennyi adatot tölt le a címben szereplő két közösségi oldalról a böngésző. Ameddig a Facebook News Feed/Hírek oldala 1,2 MB-tal beérte, addig az iWiW-es hírfolyamnak 3,6 MB kellett. Ez a mai szélessávú kapcsolatok esetén nem olyan vészes, de azért ne fejeltsük el, hogy ezeket az oldalakat naponta több millió ember használja. Na és vajon mi történik akkor, ha megnyitjuk a két közösségi oldalt egy-egy tabon a böngészőben és magukra hagyjuk őket kerek 15 percre?

Még ugye mindig a kezdőoldalon vagyunk, a megnyitás óta eltelt 15 perc, de az oldalt még egyszer sem frissítettük: a Facebook 66 Kbyte-al növelte meg a letöltést, az iWiW pedig túllépte a plusz 57 MB-ot, így sikerült negyed óra alatt meghaladnia a 60 MB-os értéket úgy, hogy egyetlen egyet sem kattintottam. Emellett még meg kell említeni azt is, hogy ameddig a Facebook az oldal újratöltése nélkül, többször frissítette ez idő alatt a híreket, addig az iWiW oldala a videobanner(ek) sokadszori újratöltésén kívül semmit sem csinált.

Régen, a betárcsázós internettel közel három óra alatt jött le ennyi adat, de közben nem lehetett szinte böngészni semmi mást, mert annyira lefogta a letöltés a sávszélességet, most meg csak úgy a háttérben húz le ennyit a böngésző a videobannerek miatt. Ez mondjuk alapvetően nem az iWiW hibája, de valamilyen szinten mégis, hiszen engedélyezik ezek megjelenítését. Persze ez ma már elhanyagolható mennyiség a YouTube oldalán található videók és a sok warez letöltögetése mellett, de ha csak 100 ezer felhasználóval számolunk, ez akkor is több ezer GB többlet adatforgalmat jelent naponta. Nyilván adserverről megy ez az egész és nem az iWiW-et terheli, de akkor is…

Egyébként első alkalommal nem 57 MB volt az iWiW-es többlet, hanem kb. 160 MB (és jóval kevesebb mint 15 perc alatt), csak akkor még nem mértem stopperrel az időt.

Végül pedig a konklúzió: nem érdemes bejelentkezve maradni az iWiW-en, mert sokszor rengeteg, teljesen felesleges adatforgalmat generál, ellentétben a Facebookkal, ahol viszont nagyon ügyeltek arra, hogy a szerver- és a kliens oldal közötti adatforgalom valóban minimális, de ugyanakkor folyamatos legyen.

Megjegyzés (az ábrán is szerepel, de azért leírom ide is): az itt szereplő adatok csak egyetlen mérés eredményét mutatják, az adatforgalom mindkét esetben és mindkét irányban ettől nagymértékben eltérhet.

Facebook még nem beszélni rendesen magyar

2010. február 26. péntek

A "magyar" változat

Nem egészen értem a Facebook-ot. Adott egy rendszer, több, mint 350 millió felhasználóval, a felhasználók száma rohamosan nő, az oldal termel egy rakás pénzt. Megcsinálják az angolon kívül még másik 73 nyelvre a kezelőfelületet, ahol kiválaszthatjuk a magyar nyelvet is, de közben meg ez a változat ott tart jó ideje, hogy már nem angol, de még nem is magyar.

Aki nem tud angolul, az mit kezdjen pl. a Confirm X. Y. as a friend? kérdéssel a “magyar” kezelőfelületen? Ill. egészen pontosan választhat, hogy Megerősít vagy Ignore Request vagy Cancel, de így sok értelme nincs. Ráadásul ott, ahol nyelvet lehet választani, nincs is odaírva a magyar mellé, hogy beta, mint ahogy ott van jópár másik nyelv mellett. Ez a “vegyes” nyelvezet igaz egy rakás aloldalra is a Facebookon, ahol magyar nyelvű menüpont alatt csupa angol nyelvű szöveg található. Néztem a franciát és a németet is, ők azért jobban állnak fordítás-ügyileg mint mi, de ők is még messze vannak a véglegestől.

Egy kicsit olyan marketingfogás íze van a dolognak, hogy “tessék itt van, már tud magyarul is” közben meg mégsem. Nem hiszem el, hogy nem futja a bevételből a fordításokra, úgy hogy Csaba mostantól English (US) nyelven használja a Facebookot, legalábbis még egy darabig.