Mielőtt bármit is írnék erről, nézzünk meg néhány régebben tervezett és nagyrészt jelenleg aktuális ikont, amit az Apple készített:

Azok kedvéért, akik nem jártasak annyira az Apple világában: a fenti ikonok sima alkalmazás-ikonok, méretük 512×512 pixel. A blogom ezen hasábjának szélessége viszont csak 473 pixel, így nem is fér be egy ilyen ikon sem ide 1:1 arányban anélkül, hogy valamelyik széle le ne maradjon. Szemléltetés képpen beillesztettem a bal alsó ikont (Keynote) eredeti méretben is. Érdemes megnézni a minőséget; a talp részletességét, a fán az erezetet, a papíron lévő szöveget, valamint a tükröződést. Az Apple operációs rendszere, az OS X az a világ, ahol állítólag megesik, hogy egy egyszerű szoftverhez akár ezer dolláros ikonokat készíttetnek csak azért, hogy jól mutasson a Dockon. Tehát ha valahol, akkor itt adnak a minőségre, az egyszerű Macintosh-felhasználók pedig ilyen minőséghez vannak szokva.

Most pedig térjünk a lényegre, itt látható az Apple által készített három legutóbbi ikon:

A 10-es verziójú iTunes ikonjáról már írtam korábban, a másik két ikon a Mac App Store és a FaceTime ikonja.

Részletesnek részletes, kidolgozott, de egy másik irányvonal, amit én pl. egészen egyszerűen nem értek. Nem kimondottan a váltással van bajom (bár nekem a régi stílus sokkal jobban bejött), hanem a minőséggel. Az Apple korábban nem csinált ilyen gyenge dolgokat, az évek alatt szépen hozzászoktatta a felhasználókat a minőséghez, most meg ilyen ikonokkal képes kiadni egymás után három szoftvert is.

Nyilván a fentiektől még nem dől össze a világ, de engem pl. annyira zavar, hogy nem tudok elmenni mellette szó nélkül – meg ugye az sem egy nagy hátrány, hogy a blogomon megírhatom.