Már évek óta nem használok Microsoft termékeket, mivel először sikerült zökkenőmentesen Ubuntura, majd később Macre váltanom. Túlzás nélkül állíthatom, hogy azóta szinte alig van bajom a szoftverekkel (kivéve a Flash-től fagyogató Safarit, ill. a néha rakoncátlankodó nyomtató-drivert), hatalmas a különbség a stabilitás terén a fent említett rendszerek között – az Ubuntu és a Macintosh javára, természetesen.

Azt hiszem, hogy egy Windowsról frissen áttérő átlagfelhasználó Macintosh alatt leginkább két Microsoft terméket hiányolhat: az egyik az MSN, a másik pedig az Office for Mac programcsomag.

Az MSN-nek létezik Mac-es változata, de mivel nekem az az első telepítés után egyből le is fagyott és később is stabilitási gondok voltak vele, ezért maradtam az Adiumnál, ami egy remek kis IM szoftver, ráadásul többféle protokollt és fiókot is képes kezelni egyszerre.

Az Office-nak is létezik Mac-es változata (a legújabb az Office for Mac 2011), amit tegnap este bátorkodtam is feltelepíteni, kipróbálás céljából. Használni különösebben nem szerettem volna – nekem tökéletesen megfelel az iWork – egyszerűen csak azért tettem fel, hogy lássam, mennyit fejlődött mióta utoljára láttam (a 2008-as változat iszonyatos lassú volt, így azt is szintén nagyon gyorsan elfelejtettem annak idején).

Az Office for Mac 2011 a telepítés után egyből átrendezte a Dockot, telepakolta a Word, Excel, PowerPoint, stb… indítóikonjaival (amire egyébként nem kérte senki), ezen felül pedig kérdés nélkül átvette az iCal-tól a default calendar application szerepét. Természetesen ennyivel nem érte be, úgy döntött, hogy nem is adja vissza és onnantól kezdve az iCal minden indításakor figyelmeztetett, hogy szeretném-e, ha mégis csak az iCal lenne az alapértelmezett. Szerettem volna, persze, de hiába jelöltem be, mert az Office nem így gondolta…

Szóval volt pár év nyugalmam, ami alatt már szinte sikerült teljesen elfelejteni, hogy milyen az, amikor okoskodik egy szoftver és rá akarja erőltetni a felhasználóra a dolgait. Merthogy az utóbbi években egyszerűen csak használtam a gépet, nem jöttek a felesleges buborékok, nem éreztem, hogy rendezkedne bármelyik program is a gépen – a mai napig. Úgy hogy az Office for Mac 2011 rövid pályafutása a gépemen ma reggel véget is ért. Töröltem és ezek után nem is akarok jónéhány évig Office-t látni újból, inkább maradok az iWork-nél.

Tudom, hogy a fent leírtak egy Windows-felhasználónak nem nagy dolgok, de azt is tudom, hogy csak azért nem, mert annyira hozzá vannak szokva az ilyenhez, hogy már észre sem veszik – és nem is nagyon van mihez viszonyítani…

Egyébként az összes pozitív benyomásom az Office for Mac 2011-el kapcsolatban: a korábbinál szebbek lettek a programok ikonjai, szebb kezelőfelületet kaptak és jóval gyorsabban is indulnak az egyes szoftverek. Ezek után viszont a többi újdonság és változtatás már nem érdekelt, egyszerűen töröltem a gépről az egészet.